2024. július 26-án, pénteken 18 óra és 24 óra között az ÖNY (összerendelési nyilvántartás) karbantartására kerül sor, írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A karbantartás a webes ügysegéd egyéni vállalkozói moduljában tett bejelentéseket is érinti.
A NAV javasolja az egyéni vállalkozók számára, hogy adat- és változásbejelentéseiket lehetőség szerint ezen időszakon kívül tegyék meg. Az elküldött bejelentéseket nem kell utólag megerősíteni, megismételni. Ezek a bejelentések azonban csak a karbantartás befejezése, 2024. július 27-én 0 óra után rögzülnek.
NAV-hírek:
Internetes kereskedőket ellenőrzött a NAV
Az építőjáték-készletek iránti kereslet miatt jelentős e termékek internetes csatornákon szerveződő kereskedelme is. Fontos, hogy ha valaki nem megunt játékait adja el, hanem rendszeres jövedelme származik az adásvételekből, akkor tevékenységéhez adószámot kell kiváltania. Minden adásvételre igaz az is, hogy az eladónak számlát vagy nyugtát kell kiállítania vevőjének, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) oldalán.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy apróhirdetési oldal bejegyzéseit vizsgálva választottak ki három eladót, mindhárman építőjáték-készleteket árultak a felületen. Esetükben, mivel a hirdetéseik száma személyenként meghaladta a százat, feltételezhető volt, hogy kereskedelmi céllal értékesítenek. Ezt erősítette az is, hogy bejegyzéseikben az aktuális piaci érték alatti árakat tüntettek fel.
A NAV-ellenőrök mindhárom esetben nagy értékű készletek felől érdeklődtek, és az apróhirdetési oldalon egyeztették a részleteket, személyes átvételt kérve. Miután létrejöttek az adásvételek, a revizorok tevékenységükről nyilatkoztatták az eladókat. Az ellenőrzés mindhárom árusnál szabálytalanságokat talált.
Az első eladónak ugyan volt adószáma és vállalkozása, de a megvásárolt termék után sem számlát, sem nyugtát nem adott. Kötelezettsége elmulasztását nyilatkozatában is elismerte. A második kockaárus szintén adószámmal és vállalkozással is rendelkező kereskedőnek bizonyult, de számlát ő sem adott a termék eladásáról. Esetében más hiányosság is kiderült: vállalkozása tevékenységi körei között nem tüntette fel a csomagküldő, internetes kiskereskedelmet – ez pedig szükséges az ilyen eladásokhoz. A két adózónak egyaránt felelnie kell a bevételeltitkolás és a számlaadás elmulasztása miatt, a második ellenőrzött kereskedőnek pótolnia kell a vállalkozás tevékenységi körének hiányosságát is.
A harmadik vizsgált eladó sem adott számlát a vásárlásról, nála azonban a revízió más szabálytalanságokat is felderített: elismerte, hogy üzletszerűen kereskedik a kockákkal, de, mint kiderült, tevékenységét adószám nélkül végzi. Ez esetben az eladónak nem csak a számlaadás elmaradása, hanem az adószám hiánya miatt is felelnie kell a NAV-eljárásban, és eltitkolt bevételei miatt utóellenőrzésre is számítania kell.
A NAV a vizsgálatok lezárulta után is figyelemmel kíséri ezeket az értékesítési csatornákat, és további ellenőrzések elrendelését is tervezi a kereskedőknél.
Az eÁFA jelene és jövője
A NAV idei évben indított eÁFA rendszerében július 1-jétől elérhető az önellenőrzés funkció. A PwC adószakértői – Czöndör Szabolcs, menedzser és Farkas Gábor, üzletágvezető cégtárs – összefoglalják a legfontosabb tudnivalókat az eÁFA bevezetésének tapasztalatairól, kihívásairól, valamint a rendszer fejlesztésének további elemeiről.
A PwC csaknem 300 résztvevőnek tartott online rendezvényén a NAV Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezetője, Horváth Tibor is megosztotta az eddigi tapasztalatokat és a rendszerrel kapcsolatos jövőbeli terveket.
Az eÁFA rendszerének két, egymástól teljesen eltérő működési logikát követő megoldása van: a webfelület és a gép–gép alapú kapcsolat. Az utóbbit hívjuk eÁFA M2M rendszernek. A webfelületen a NAV által kiajánlott áfabevallás-tervezetet lehet módosítani, kiegészíteni, amelynek eredményét jóváhagyva lehet végül a bevallást benyújtani. „Az eÁFA M2M rendszer illeszkedik a hagyományos áfabevallási folyamatokhoz, azonban annál jóval szélesebb körű adatok átadását követeli meg” – hangsúlyozza Czöndör Szabolcs, a PwC közvetett adók csoportjának menedzsere. „Így a gyakorlatban az áfaanalitika és a bizonylati adattartalma validációjának tekintetében nyújt többletszolgáltatásokat, ezáltal végső soron az áfaanalitika adóhivatalhoz való feltöltésével lehetséges az áfabevallási kötelezettséget teljesíteni” – emeli ki a szakember.
Július 1-jétől elérhető az önellenőrzés
Bár az eÁFA-nak mindkét rendszere az idei évben elindult, az önellenőrzés funkcióra egészen július 1-jéig várni kellett. A NAV-nak még további fejlesztési tervei vannak, melyek közül Horváth Tibor, főosztályvezető a validációk továbbfejlesztését, a közösségi összesítő nyilatkozat eÁFA rendszerbe történő integrálását emelte ki. Az egyik legérdekesebb adóhivatali újítást jelentheti, hogy az eÁFA M2M rendszerben használt adatstruktúrát nem csupán a gép–gép kapcsolatnál lehetséges majd felhasználni, hanem lehetőség lesz a webfelületen betallózva is feltölteni. A szakember azt is elárulta, hogy bár ennek a funkciónak a megjelenésével kapcsolatban számos vita volt az adóhivatalon belül, az adózói igények miatt a fejlesztési tervekbe rögzítették végül ennek a funkciónak a kifejlesztését.
Az eÁFA-rendszer működésének alappillérét a megfelelő minőségű adatok rendelkezésre állása jelenti. Ennek akadálya lehet viszont a nem megfelelő számlaadat-szolgáltatás. „Az adatszolgáltatási hibák esetén augusztus 1-jétől a mulasztási bírság felső határa megduplázódott, és az eddigi 500 ezer forint helyett már akár számlánként 1 millió forint mulasztási bírságot is kiszabhat a NAV” – figyelmeztetett Farkas Gábor, a PwC adó- és jogi tanácsadási osztályának vezetője. Horváth Tibor elmondta, hogy az adóhivatal bírságolási gyakorlata alapján ez azt jelenti, hogy az eddig alkalmazott mulasztási bírságok összegei megduplázódnak.
A komplexebb áfabevallási folyamattal, jelentősebb számú bizonylattal rendelkező adózók számára az egyedüli megoldást az eÁFA M2M rendszer jelenti hosszabb távon. Czöndör Szabolcs a PwC menedzsere kifejtette, hogy jellemzően negyedév-félévet vehet igénybe egy társaságnál az eÁFA rendszerére történő átállási folyamat.
Hogyan történik az átállás a gyakorlatban?
- Első lépéseként az adózóknak értékelniük kell az eddigi számlaadat-szolgáltatásuk adatminőségét, amely elővetíti, hogy a társaság informatikai rendszere mennyire alkalmas az az eÁFA használatára, milyen kockázatok merülhetnek fel.
- Ezt követi az általuk alkalmazott áfaanalitika adatszerkezetének átalakítása, az adókódolás szinkronizálása, amely egy automatizált folyamat kialakításának az alapját jelentheti. .
- Az eÁFA-bevallás fontos része a validációk eredményének a hatékony visszacsatolása is, vagyis egy megfelelő M2M rendszer kiépítése.
Czöndör Szabolcs hangsúlyozta, hogy az eÁFA-folyamat végét nem az áfabevallás benyújtása, hanem a validációk lekérdezése, és a szükséges adatok mentése jelenti.
Az eÁFA nem veszi el a könyvelők munkáját, hiszen egyrészt nem lehetséges a teljes automatizáció, másrészt a validációk értelmezéséhez megfelelő szaktudásra továbbra is szükség lesz. Az eÁFA-rendszer azonban számos eddigi manuális folyamatot képes digitalizálni, amellyel jelentős idő takarítható meg az áfabevallási folyamatban. A hatékonyság növelésében rejlő lehetőségek jelentik az eÁFA rendszerének legnagyobb hozzáadott értékét, amelyet kiegészítenek olyan adóhivatali szolgáltatások, mint az automatikus számla rekonsziliáció és az adóhivatali validációk lassan növekvő száma.
Az eÁFA-rendszer használata jelenleg nem kötelező, azonban várhatóan a közeljövőben már csak ez az egy áfabevallási út lesz a vállalkozások számára. Éppen ezért érdemes megismerkedni a rendszer működésével és az adott társaság specialitásait figyelembe véve kialakítani az átállási tervet. Az eÁFA kizárólagos használatára jelenleg nem ismert a céldátum. Az adóhivatal igyekszik az eÁFA rendszerét minél vonzóbbá tenni, és azt követően lehet megfelelő körültekintéssel leállítani, és fokozatosan kivezetni a hagyományos űrlapalapú áfabevallási rendszert.
Nyitókép: Illusztráció, Hirmagazin.eu
