forrás: MTI
Felkészületlennek nevezte saját országát a migránshullám kezelésében a horvát államfő, aki arról is beszélt, hogy a rendszerük összeomlott, de nincs kapacitása Horvátországnak ilyen mértékű áradat kezelésére. Kolinda Grabar-Kitarovic az M1 aktuális csatornának adott exkluzív interjút szerdán.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfõt az Országházban 2015. október 7-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
A Horvát Köztársaság elnöke hangsúlyozta: barátként érkezett Magyarországra, Magyarország és Horvátország baráti szomszédos országok. Hozzátette: a migránskérdéssel kapcsolatos retorika ugyanakkor némileg veszélybe sodorta a két ország kapcsolatát, de ezt átmeneti állapotnak nevezte.
„Soha nem szép dolog a saját országunkat külföldön kritizálni, de el kell mondanom azt is, amit Horvátországban mondtam: felkészületlenek voltunk erre a helyzetre, bár hónapokkal ezelőtt számítani lehetett a migránshullám elindulására” – fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: Horvátország szeretne segíteni ezeknek az embereknek, de a menekülteket és migránsokat szét kell választani.
A menekülteket segíteni kell, a migránshullám azonban meghaladta a kapacitásaikat. „Sok hónapot veszítettünk el, elmulasztottunk tárgyalni a szomszédos országokkal, Makedóniával, Szerbiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Ausztriával és másokkal, Brüsszelben is elmulasztottuk ezt” – mondta.
Azzal összefüggésben, amikor Horvátországot elérte a nagymértékű migránshullám, azt mondta: „be kell vallani, hogy a rendszer összeomlott, méghozzá néhány órán belül”. Hozzátette: ő már korábban is arra figyelmeztetett, hogy ennek a kérdésnek nem csak humanitárius, de gazdasági, társadalmi dimenziói is vannak. Leszögezte: Horvátország nem ellenzi a migrációt, nem kívánják megtiltani azt, hogy a bevándorlók belépjenek az Európai Unióba, ugyanakkor ellenőrizni szeretnék az eseményeket.
„Tudnunk kell, ki miért lép be Horvátországba, mik a szándékai, mik a céljai, hova megy tovább. Sajnos a rendszer ilyen formában nem működött” – mondta, hozzátéve: nem lett volna szabad előfordulnia, hogy a migránsok nem a határátkelőknél, hanem a zöldhatáron léptek be Horvátországba.
A kontrollálatlan beáramlással összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy Horvátországnak nem csak a schengeni térséghez való majdani csatlakozás, hanem a saját állampolgáraik biztonsága érdekében is érettséget kell mutatniuk. Leszögezte: a regisztrációt végre kell hajtani, nem lehet visszautasítani az ujjlenyomatadást. Hangsúlyozta: felelősségük a biztonság és biztosítani kell azt is, hogy a migránsok közt ne legyenek terroristák.
Hangsúlyozta: a megoldásra kell koncentrálni, de Európában jelenleg csak a hatásokat kezelik, ami elválaszt a valós problémától. Hosszú távú migránshullámról van szó, sokáig fog Európa küzdeni ezzel. Úgy vélte, a diplomácián, segélyezésen és egyéb tevékenységeken keresztül, együttműködve Törökországgal és Libanonnal, a gyökerénél kell kezelni a problémát. Emellett hosszú távú migránspolitikára van szükség, védeni kell az európai határokat – mondta.
