Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 24,5%-a magyar.
Építészeti remekek, műemlékek
Visszaszolgáltatásához több mint 15 évre volt szükség…
A Fekete Sas Palota
Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állíttatta helyre. 1570–1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613–1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrandt, kivitelezője Neumann. Főbejáratával szemben található a Tóth István által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma.
Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760–1875 között.
Fekete Sas palota, 1907–1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amely az épület 1980-as években történt felújításakor eltűnt és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez épületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26.-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”
Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899–1900-ban Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, amelyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.
Apolló palota (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912–1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori – igaz, ma már nem működő – felvonót láthatunk.
Stern-palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt, 1908–1909-ben.
Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült ifjabb Rimanóczy Kálmán tervei alapján.
Eredetileg a Betegápoló Irgalmas (Mizerikordiánus) laikus férfi szerzetesrend tulajdona volt, ők építtették bérpalotaként, hogy a bérleti díjakból a nincstelen betegek ápolását fedezhessék.
Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.
A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják.
A szecesszió jegyében született épületek híresek.
Forrás: wikipedia;
Kép: https://pixabay.com
