A város dél-Csehországban, a Moldva folyó kettős kanyarulatának partján; Csehország (Prága után) második leglátogatottabb turisztikai célpontja.Történelmi negyedét az UNESCO 1992. december 13-án a Világörökség részének nyilvánította.
Fekvése
České Budejovice városától mintegy 30 km-re délre található.
földszintjét teljesen elöntötte a víz.
Látnivalók
A vár
A krumlovi vár
A krumlovi vár a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Folyamatosan építették, bővítették a 14. századtól egészen a 19. századig, de a mai elrendezését a reneszánsz időkben, a 16. század elején végzett nagy átalakításkor nyerte el. Négy fő részből áll: alsó- és felső-vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felső vár és a barokk színház közti várárkot egy sok emelet magas, boltozatos híd tölti ki.
A barokk színház színpada
Egyedülálló látványosság a jó állapotban fennmaradt és azóta fel is újított barokk kastélyszínház, amihez hasonló csak néhány van a világon. 1776-ban építettek, akkoriban egészen modern díszletmozgató mechanikával, ami a mai napig is működik. Több darab eredeti jelmezei is fennmaradtak. A színház látogatható, de évente csak három előadást tartanak, ilyenkor barokk operát adnak elő mesterséges, gyertyafényt utánzó világításnál.
A város egyik jelképe a kör alakú vártorony. Az 54 méter magas, hatemeletes torony az alsó vár belső udvarán található. Gótikus és reneszánsz stílusban épült, a 13.-tól a 16. századig. Az alsó szintek a vár legrégebbi részéhez tartoznak, míg a harangtorony a reneszánsz korban épült. A felső részén lévő boltíves erkély 1581-ben a vár átépítésekor került rá, a szobrok, domborművek és festett minták 1590-ben. Négy harangjából kettő 1406-os datálású. A torony tetejéről szép kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre.
A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A kapcsolattal a Rosenbergek ősi származásukat szerették volna kihangsúlyozni, ezért a medvék is fontos szerepet kaptak. A várban a 16. századtól tartottak medvéket, először az udvarban volt ketrecük, majd a 18. századtól kezdve a mai napig is a várárokban tartják őket.
Az óváros
A Szent Vitus-templom
A Szent Vitus-templom Krumlov másik jelképszerű épülete. A háromhajós templomot a 14. században építették, majd a 15. század elején átalakították. Ebből az időből származnak a gótikus freskómaradványai is. Főoltára 1560-ban készült. Tornyának alsó része négyszög alakú román stílusú ablakokkal, feljebb ötszögű, magas, boltíves ablakokkal. Legfelső, gótikus részét 1894-ben készítették. A főhajóban áll Rosenberg Vilmos és felesége reneszánsz mauzóleuma.
A főtéren álló régi városházát 1580-ban építették, két régebbi gótikus ház egybeépítésvel. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace – si ves vivere in pace (magyarul: Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni.)
A városban működik az Egon Schiele Művészeti Központ is, ahol az állandó Schiele-kiállítás mellett fiatal kortárs (cseh és külföldi) művészek alkotásai is megtekinthetők. A festő szeretőjével pár évig Krumlovban élt, amíg a város lakói nem túl erkölcsös életmódjuk miatt ki nem dobták őket.
A 2000-es években nyílt Fotoateliér Seidel múzeumban rengeteg fényképpel mutatják be, milyen is volt az élet a cseh–osztrák–német határvidéken a 19/20. század fordulóján.
A várossal egyidős a sörfőzés, a 13. századtól kezdve folyamatosan működött sörfőzde a városban. Az Eggenberg család 1625 és 1630 között – miután a birtokába jutott a város – sörgyárrá alakított egy folyóparti épületet. Ez azóta is, megszakítás nélkül sörgyárként üzemel. A Schwarzenbergek 1719-ben modernizálták és barokk stílusban építették újjá. A kommunizmusban államosították, de 1991 óta ismét magántulajdonban van az Eggenberg sörgyár.
Minden júniusban megrendezik az Ötszirmú Rózsa Ünnepe nevű fesztivált, amin a reneszánsz kort, a város „aranykorát” idézik fel színielőadásokkal, régizenei koncertekkel, lovagi tornákkal és fáklyás felvonulással.
Forrás: wikipedia;
Kép: https://pixabay.com
