Településtörténet
Encs Észak-Magyarországon a Hernád folyó völgyében Miskolctól 40 kilométerre, a Miskolc-Kassai nemzetközi főút felezési pontján Abaúj közepében helyezkedik el. A térség kulturális központja. A város lakóinak száma 7200 fő a hozzákapcsolódó településrészekkel (Encs-Gibárt, Encs-Fügöd, Encs-Abaújdevecser) együtt. A város központi része az Abaújból beköltözött fiatal családok révén „megfiatalodott”, közel 1000 az általános iskoláskorúak száma a településen, az óvodáskorú népesség is közelít a 400-hoz. A településrészek lakosságára inkább az elöregedés jellemző. A városban – Magyarország északkeleti régióihoz hasonlóan – magas a munkanélküliek aránya (25%).
Régészeti ásatások igazolják, hogy már hat évezreddel ezelőtt emberlakta település működött a város mai helyén, ezt követően minden történelmi korszakban éltek emberek e vidéken. Birtokba vette a honfoglaló magyarság is. Az államalapítás után a terület Újvár megye része lett. Az első írásos dokumentum 1219-ből származóan az újvári ispán Lőrinc nevű poroszlójának birtokaként említi. Az írásbeliség szűk köre, az igen gyakori birtoklási cserék s a gondos egyházi történetírás hiányában a város múltjáról szóló feljegyzések hézagosak, de fő vonalaiban körvonalazzák történetét.
A XIV. században Encs a Torna váruradalom része. A következő században már Zsigmond király, majd az ő adományozása folytán Edzegei Besenyő Pál, később Berencsi Sáfár István, utána Szapolyai István a település birtokosa. Ebben a gyorsan változó korban épült meg a falu első temploma. A történelem viharai a tatárjárás, a török hódítás, a Habsburg hatalom ellen vívott harcok a városon is végigsöpörtek. A Kassa felé vezető hadiút veszélyei elöl a környező mocsarakba, mocsári erdőkbe menekült a maradék népesség, de mindig hűségesen visszatért a lakóhelyére. A XVI. század közepétől a reformátusok uralták a falut, vele együtt templomát. Az önvédelmi berendezkedés bizonyítéka a templom erődítménnyé, a főúri lakhelyek várkastéllyá alakítása. A mostani „laposon” még fellelhető a régi várkastély néhány nyoma. 1672-ből származó írásos dokumentum alapján ismert a Lator-kerttel, vizesárokkal, tapasztott palánkkal körülvett erődítmény egykori képe. Ugyancsak ismert, hogy a hozzá tartozó vízimalmot a Wesselényi-féle összeesküvésben játszott szerepe miatt a király elkoboztatta. Az encsi várkastély hadi jelentősége a XVII. század végére lassacskán elenyészett.
A Rákóczi-szabdságharcban a kurucok oldalán harcoló Encset jó néhány környékbeli településsel együtt az átvonuló németek 1706-ban bosszúból felégették. A XVIII. század az újjáépítés és a katolikus hatás újjáébredésének időszaka. A falu birtokosa új katolikus telepeseket hoz Encsre. 1773-ban templomát renoválták, egy évtized múltán pedig Gróf Keglewich Károly: Szent József tiszteletére felépítette a ma is álló katolikus templomot. Ennek folytán jelentős katolikus centrumként funkcionált a település. Ebből az időből maradt fenn a II. József-kori magyarázatos katonai felmérés, valamint Encs első urbáriuma. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nem befolyásolta alapvetően a vidék életét. Bár a hadak többször is végigvonultak itt, a község nem vált harcok színhelyévé.
Sorsdöntő fellendülést az 1860-ban megnyitott Tisza-vidéki vasút hozott. Encs és Forró közös állomást kapott. A Hernád völgyének települései számára a fejlődés útja nyílt meg, 1880-ban postahivatal és távíró állomás, a század utolsó éveiben takarékpénztár létesült. Míg a környék többi települése stagnált, Encs lakossága 1890-ben csaknem 1000 fő. Az országos könyvtári akció keretében gazdasági népkönyvtárat kapott a falu. A világháború előtt már kereskedelmi körzetközpont.
A trianoni békeszerződés alapján kettészakított Abaúj itthoni kisebb részének közigazgatási központjává kezd fejlődni. 1930-ban 1617 lakosával Abaúj ötödik legnépesebb településévé lépett elő. Kassa ideiglenes magyar fennhatóság alá kerüléséig, 1939-ig járási székhely. 1920-ban bevezették a villanyt, majd portalanított utakat építettek. A 30-as években megindult az autóbusz-közlekedés Forró és Krasznokvajda irányába. Új emeletes iskola épült, mint járási székhely gyógyszertárat kapott a falu. Volt járási és helyi orvosa, állatorvosa, szülésznője. Itt székelt a járási csendőrkapitányság. A fejlődést segítette a telefonvonal; megtöbbszörözodött a kereskedők és iparosok száma, kialakult némi értelmiségi réteg, mozi is működött. Encs számottevő, ám országos összehasonlításban meglehetősen elmaradott maradt. Csupán a közigazgatás kényszerű változásai, kedvező földrajzi helyzete jelölték központi szerepre.
A II. világháború anyagi kárt nem okozott a városban. Annál nagyobb sebeket ejtettek a harcokban elesettek és a deportálások. A háború után a mezőgazdaságból élő lakosság számára a talpraállást a földosztás jelentette. A meglehetősen szerény ipari háttérrel rendelkező járási székhely mégis megindult a fejlődés útján. 1948-ban óvoda nyílt, 1952-ben megalakult a termelőszövetkezet. Időközben Tüzép telep, Állami Biztosító fiók, Tüdőgondozó Intézet, OTP fiók, sütőüzem, bankfiók létesült. Felépült az első 12 lakásos bérház, megnyílt az új bölcsőde. A 60-as években Encs fejlődése felgyorsult.
Új mentőállomás, gépjavító üzem, gimnázium, könyvtár, tanácsi székház, állami lakások sora, közművek, kereskedelmi egységek létesültek.
1962-ben az abaújszántói, az encsi és a szikszói járások egyesítésekor az ország legnagyobb járásának a székhelye lett. 1966-ban a szomszédos Abaújdevecserrel, Fügöddel és Gibárttal községi közös tanácsot hozott létre. 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Ezt követoen üzembe lépett a BUBIV 10. számú gyáregysége, ABC áruház, óvoda, iskola és számos lakás épült. A várossá nyilvánítás küszöbén új gyógyszertár, általános iskolai diákotthon és sportcsarnok létesült. Encs fejlődő infrastruktúrája, növekvő népessége, kistérségi szerepköre eredményezte, hogy 1984-ben városi rangot kapott.
Várossá válása óta felépült a Kazinczy Általános Iskola, az Abaúj Áruház, az új Postapalota, a Sportcsarnok uszodával bővült. Abaúji Gondozóház létesült, amely a térség elöregedő kistelepülésein magukramaradt öregjeinek ellátását hivatott szolgálni. Három templommal gazdagodott a település, a görög katolikus és református templomok építészetileg is jellegzetes színfoltjai lettek a településnek.
A Római katolikus templom építése a gazdasági nehézségek ellenére is szépen halad. Az infrastruktúra fejlődése töretlen. A város telefon ellátottsága országos összehasonlításban is kimagasló, de folyamatban van a település és ezzel párhuzamosan a térség gázhálózatának kiépítése is.
A városban gondot okoz a lakosság foglalkoztatása. Az 1990-es évek elején a termelőüzemek sorra tönkrementek, beszüntették működésüket. A gazdasági recessziót az Encsi Konfekcióüzem és az Abaúj Bútoripari Rt. vészelte át sikeresen. A kereskedelem és szolgáltatás terén az Encs és Vidéke ÁFÉSZ nyújt színvonalas ellátást a lakosság részére. Emellett a magánvállalkozók száma is egyre jelentosebb. Encs fejlodése körzetközponti szerepébol eredendoen folyamatosan no.
A város kulturális életét jórészt az encsi Közmuvelodési Intézmények szervezik. Ezenbelül muködik a könyvtár, számos klub és egyesület. A Városi Galéria kiállításai révén az abaúji muvészek bemutatkozásának színhelye, de helyet ad országos híru és külföldi muvészek tárlatainak is. Jelentos muemlék az Encs-Abaújdevecser Csoma-kastély parkja, ami szabadtéri kulturális eseményekrol (koncertek, színházi bemutatók stb.) nevezetes.
Cím: EncsPetőfi u. 75.
Tel: +36 (46) 385 511
E-mail: onkormanyzat@encs.hu
Web: http://www.encs.hu/
