Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. Már a bronzkorban is lakott település volt. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják nyilván. A legrégebbi iratok 1404-ben keltek, amelyek a falu tulajdonát igazolják. Régen két falu volt Alsó- és Felsőbénye vagy Mező- és Egyházas-Bényének is emlegették. Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. Berényiek voltak a község első birtokosai. A települést rövid időn belül több család birtokolta, de végül a Rozgonyiaké lett. 1486-ban Lorántffyak kezébe került.
1604-tól Rákóczi birtok része minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak nagy gazdasági központot alakítottak ki. Építettek egy nagy kastélyt is amely alól Hegyalja egyik legnagyobb több emeletes összefüggő pincererencszere indul ki 22 ággal. Erdőbénye bortermelő tevékenysége jelentősnek mondható. A környező hegyeken rengeteg szőlő termet és terem a mai napig is. Erdőbénye nevéhez fűződik az aszúbor is. Itt volt prédikátor a híres Szepsi Laczkó Máté, aki kidolgozta a aszúborkészítési technológiát. Elsőként 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna kapott a nemes italból, amelynek azóta világhírű lett a neve, és manapság már csak a „borok királya a királyok bora”-ként emlegetik.
1830-ban Szírmai Ödön fürdőtelepet épített ki Erdőbényétől pár kilóméterre mélyen a hegyek között. A gyógyvíz timsótartalma nagy, gyógyászati célokra már a középkortól használják. A fürdőtelepen pavilonok, kastélyszerű fürdő- és vendégházak áltak. Ez a fűrdő rendkivül népszerű volt és sokszor tartottak itt bálokat, összejöveteleket. A fürdő a szabadelvű nemeseknek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is volt. Ma honvédüdülőként működik.
Miután Szírtmay tönkrement a birtok a kastéllyal és a pincerendszerrel együtt mostohafiának Ferenczy Eleknek a kezébe kerül, amikor árverésen megvette azt. De nem sokáig volt bitrokos, hamar továbbadott rajta. Gróf Waldbott Frigyes vette meg aki 1945-ig tulajdonosként szerepelt a feljegyzésekben. Az idők folyamán a települést tűzvész és kolerajárvány is pusztította, amelyek következtében lakói száma megcsappant. Az első világháború után a nagy filoxéra-vész tönkretette a szőlőültetvényeket, amelyek szintén tömeges elvándorláshoz vezettek. Ezeknek következtében hanyatlásnak indult a település és elvesztette városi rangját.
Az 1930-as évektől azonban ismét fejlődésnek indult. Ez a bányászat beindulására vezethető vissza. Az 1900-as évektől már közepes gazdasági háttérrel és népességmegtartó képességgel rendelkezett. Napjainkban főleg a szőlőtermesztéssel foglalkoznak az itt lakók. A szőlőhöz kapcsolódó ősi kádármesterségnek is sok örzője van. 6-8 mester dolgozik a faluban ma is. Régebben sokal több kádár élt itt és innen is kaphatta Erdőbénye a „kádárfalu” elnevezést.
Látnivalók
Erdőbénye vonzereje a különleges környezeti adottsága, a híres bor és a történelmi nevezetességek. A településen kívül is szép számban akad látnivaló. A Zempléni-hegység számos települését érdemes meglátogati történelmi nevezetességei, borai vagy éppen csak a táj szépsége miatt. Erdőbényéről kelet felé indulva Tolcsvára juthatunk, ahol a a Tokaj-hegyaljai borokat palackozzák. Itt megnézhetjük a híres bormúzeumot. Emelett több udvarház, kúria és kastély található a faluban(Bónis-Dessewffy-kastély, Szirmai kúria, Kurucz- és Waldbott-ház). Észak-kelet felé továbbhaladva elérjük Sárospatakot.
Sárospatak az ország egyik legismertebb kisvárosa a Bodrog folyó partján. „Bodrog parti Athénnak” is szokták nevezni. Műemlékekben, kultúrális rendezvényekben rendkívül gazdag iskolaváros. Leglátogatotabb látnivalója a bodrog partján található Rákóczi vár, amelyben a Nemzeti Múzeum rendezett be állandó kiállítást. Szép számban akad látnivalója a 14. században épült gótikus vártemplomnak és a híres Református Kollégiumnak is. Utóbiban található a Református Nagykönyvtár, ahol az Tiszáninneni Református Egyházkerület gyűjteményei és ősnyomtatványai vannak. A városképbe szépen belesimulnak hazánk egyik legnagyobb építészének Makovecz Imrének alkotásai. Belvárosban több épület is az ő nevéhez fűződik. Érdemes még megemlíteni a végardói gyógyfürdőt, mely egész évben várja látogatóit. Ezeken kivül számos épület és emléktábla szolgál látványosságként. A környező helyek a Zempléni túrák pedig biztosítják a természetbe vágyoknak is a kikapcsolódást. Továbbhaladva észak-keletnek elérjük Zemplén „fővárosát” Sátoraljaújhelyet.
Sátoraljaújhely csakúgy mint Sárospatak bővelkedig nevezetességekben. Itt pontosabban a hozzája kapcsolódó széphalomban található nagy nyelvújítonknak Kazinczy Ferencnek sírhelye és múzeuma. A múzeumban Kazinczy munkásságát bemutató kiállítás látható. Érdemes megemlíteni a Pálos, piarista templomot és rendházat, a Szent István kápolnát és a „bortemplomot”. A városban található az ország leghosszabb nyitott libegője és a hozzá kapcsolódó sí és szánkópálya is, ahol a téli sportok kedvelői kellemesen kikapcsolódhatnak.
Kanyarodjunk vissza Erdőbényéhez és most induljunk el dél felé. Zemplén déli határán fekszik a borairól elhíresült város Tokaj. Tokaj a Bodrog- és Tissza folyók találkozásánál a sikságból merészen kiemelkedő vulkáni kúp lábánál épült. Több műemléképület, a gazdag anyaggal rendelkező Múzeum(egykori görög kereskedőház) és kiállítások várják a látogatókat. Érdemes felkeresni a Fináncdombot, ahonnan szép kilátás tárul elénk, valamint a másfél kilométer hosszú Rákóczi-Pincét egy borkostolás erejéig.
Tokajból észak-nyugat felé elindulva elérhetjük a gazdag történelmi hagyományairól elhíresült kisvárost Szerencset. Szerencs a Hegyalja déli kapuja. A városban és környéken több látnivaló akad. Talán a legjelentősebb a bencés apátság alapjaira épült vár, melyet az elmúlt évtizedekben újítottak fel. Ma szálloda és étteremként funkcionál. Itt látható a Zempléni Múzeum, amelyben álandó kiállításként tekinthető meg a képeslapnyűjtemény, amely hazánkban egyedülálló. A másik nevezetes látnivaló a ként, vasat, jódot tartalmazó gyógyviz, mely köré fűrdőház épült. Ezt a vizet már az Árpádkorban is ismerték és használták gyógyításra. Érdemes még megemlíteni a szerencsi cukorgyárat és a hozzá kapcsolódó cukormúzeumot is ami az édesszájúaknak szerezhet sok örömet.
Visszatérve Erdőbényére és onnan észak felé indulva számos kisebb teleülést érhetünk el, amelyek több várat, kastélyt, múzeumot rejtenek(Boldogkővárlajai vár, Regéci vár, Huszita ház-Gönc, stb.) Érdemes tehát elindulni és bejárni a Zemplént, akár kocsival akár gyalog. Nagyon sok szép természeti és történelmi érték van itt elszorva.
Erdőbénye község szobrai és emléktáblái:
KOSSUTH SZOBOR
Hol található: Kossuth u.
Anyaga: kő
Megjegyzés: Hazánk első Kossuth szobra.
MILLENNIUMI KERESZT
Készítette: Égerházi László
Hol található: Kossuth u.
Anyaga: Fa, Kő
RÁKÓCZI SZOBOR
Készítette: Lavotha Géza
Hol található: Kossuth u.
Anyaga: Kő
SÁRKÁNYÖLő
Készítette: Égerházi László
Hol található: Kossuth u.
Anyaga: Fa, Kő
SZőLőTőKE
Készítette: Fafaragó Tábor
Hol található: Kossuth u.
Anyaga: Fa
MAGITA ASSZONY
Készítette: Égerházi László
Hol található: Kossuth u.
Anyaga: Fa, Kő
LAVOTHA GÉZA
Hol található: Kossuth u.
Anyaga: Fa, Kő
Cím: ErdőbényeKossuth u. 31.
Tel: +36 (47) 336 003
E-mail: info@erdobenye.hu
Web: http://www.erdobenye.hu
