Abdel Fatah esz-Szíszi egyiptomi elnök vezető tanácsadóival együtt azt tervezte, hogy akár 40 ezer rakétát is legyárt és elszállít Oroszországnak, amely a 13 hónapja tartó ukrajnai inváziója során kimerítette lőszerkészletét
– tudta meg a The Washington Post a közelmúltban kiszivárgott titkos dokumentumokból.
Az amerikai lap által megszerzett szigorúan titkos dokumentumok részei annak az iratcsomagnak, amely az elmúlt hónapokban különböző közösségi oldalakon szivárgott ki. Az amerikai védelmi minisztérium szerint nagy fokú biztonsági rizikót jelent a mintegy száz bizalmas katonai irat kikerülése.
Az egyik, február 17-i keltezésű dokumentum szerint esz-Szíszi utasította magas rangú katonai vezetőit, hogy szállítsanak Oroszországnak rakétákat, tüzérségi lövedékeket és lőport, de a terveket tartsák titokban, hogy „elkerüljék a problémákat a Nyugattal” – írja a The Washington Post.
A lap idézi Mohamed Szalah al-Din katonai termelésért felelős államminisztert, aki állítólag közölte az egyiptomi elnökkel, hogy szükség esetén több műszakos munkára is utasítja embereit, mert ez a legkevesebb, amit Egyiptom megtehet, hogy megháláljon Oroszországnak egy – általa nem részletezett – segítséget.
Ennek a segítségnek a jellege egyelőre nem derült ki. A Reuters hírügynökség megemlíti, hogy Egyiptom tavaly megnövelte az orosz búzától való függőségét az ukrajnai háborúból eredő világpiaci zavarok közepette.
Az Economist Intelligence pedig tavaly ősszel arról írt, hogy az ország gondosan mérlegeli, mennyire fűzheti szorosabbra a pénzügyi kapcsolatait Moszkvával, a turizmus fellendítésétől az orosz áruk – elsősorban búza – importjának rubelben történő elszámolásáig. Nem mellékes szempont az sem, hogy akárcsak Magyarországon, Egyiptomban is Moszkva finanszírozza az ország első atomerőművének felépítését.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője hétfőn nem volt hajlandó megerősíteni a dokumentumok hitelességét, de figyelmeztette az újságírókat, hogy az anyag nem nyilvános. Ha az Egyiptomra vonatkozó dokumentumok valósak, az felboríthatja Amerika kapcsolatát egyik legközelebbi szövetségesével a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
