Az Európa Tanács monitoringbizottságának látogatásával előremozdulni látszik az évek óta visszatartott Erasmus- és Horizont Európa-források ügye, túl gyors megoldásra azonban továbbra sem lehet számítani – derült ki a leginkább a Velencei Bizottság alapítójaként ismert szervezet raportőreinek debreceni látogatásakor – írja a forráslap.
Debrecenben jártak az Európa Tanács raportőrei. A jelentéstevők az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének monitoringbizottsága képviseletében tettek látogatást a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumánál. Jorgosz Papandreu görög képviselő (SOC), a Görög Köztársaság volt miniszterelnöke mellett a látogatók között volt Matthieu Monin, a bizottság titkára is. Eerik-Niiles Kross észt képviselő (ALDE) egyéb elfoglaltságára hivatkozva nem vett részt a jelentéstevők helyszíni munkájában. A látogatókat Kossa György, a Debreceni Egyetemet (DE) fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, Balla György, Bács Zoltán, Győry Kálmán és Szólláth Tibor kuratóriumi tagok, valamint Orbán Ildikó, a felügyelőbizottság elnöke fogadta.
Kossa György külön hangsúlyozta, az egyetem – más modellváltó egyetemekkel együtt – annak ellenére is jelentős előrelépést ért el a különféle nemzetközi rangsorokban, hogy az ott mért eredmények finanszírozását jelentős részben biztosító közösségi forrásokból ki van zárva.
Méltatlan versenyhátrány
Az Európai Bizottság különféle aggályokra hivatkozva évek óta visszatartja a 21 modellváltott egyetemnek járó Erasmus- és Horizont-pénzeket. Hogy ez se az oktatásban, se a kutatásban ne okozhasson méltatlan hátrányt, az egyetemek vállalták, hogy saját forrásból finanszírozzák az Erasmus programokat, a kormányzat pedig a tízmilliárd forint keretösszegű Pannónia programmal járul hozzá ahhoz, hogy magyar hallgatók minél nagyobb számban vehessenek részt részt külföldi egyetemek szemeszterein. A tudomány finanszírozás céljait szolgáló Horizont program sokkal súlyosabb eurómilliárdjainak helyére pedig belépett a HU-rizont program.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Debrecenben jelentette be, hogy a visszatartott Horizont-pénzeket helyettesítő hazai HU-rizont program eredetileg 8 milliárd forintos keretösszegét 12 milliárdra emelték, amiből 30 pályázat valósult meg. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány egy éve nem kap választ a visszatartott források tárgyában megküldött kompromisszumos javaslataira. Mindezekkel együtt nyilvánvaló, hogy a több milliárd eurós európai forrás kiesése nagyon komoly versenyhátrányt okoz az ország felsőoktatásának, és ezen keresztül gazdaságának, társadalmának, hiszen a kieső összegeket hazai forrásból, az adófizetők pénzéből kell pótolni.
Tájékozódás a helyszínen
A raportőrök Debrecenben átfogó tájékoztatást kaptak a modellváltó intézmény működéséről és arról, hogy milyen előnyökkel jár ez a forma az egyetem számára
- az oktatás,
- tudományos kutatás és akadémiai szabadság,
- szervezeti, gazdasági autonómia,
- esélyegyenlőség, valamint
- fenntarthatóság terén.
Megismerhették az alapítvány döntéshozatali és ellenőrzési mechanizmusát, amelyben az egyetem közvetlen reprezentációja a meghatározó. Az ötfős kuratóriumból ugyanis három fő egyetemi vezető oktató, a háromfős ellenőrző testületben (felügyelőbizottságban) pedig ketten egyetemi polgárok. Az alapítvány bemutatta a jelentéstevőknek az elmúlt évek eredményeit – amelyeket jól dokumentálnak az egyetemi rangsorokban történt előrelépések –, az infrastrukturális beruházásokat, a tudományos és oktatói életpálya kialakítása és támogatását célzó rendszert. Kossa György mindezek kapcsán hangsúlyozta, hogy az egyetem autonómiája a modellváltás eredményeképpen nemhogy csökkent volna, sokkal inkább erősödött, forráshelyzete javult, vagyona pedig nőtt.
Bemutatták továbbá az elmúlt évek eredményeit – melyeket jól dokumentálnak az egyetemi rangsorokban történt előrelépések –, ezek közé tartozik:
- az infrastrukturális beruházások megvalósítása,
- a tudományos és oktatói életpálya kialakítása és támogatása, továbbá a
- a szociális biztonság létrehozása.
A képviselők látogatása kapcsán Kossa György örömét fejezte ki, hogy a bizottság tagjai személyesen akartak tapasztalatot szerezni, hiszen valós képet csak így kaphatnak a működési modellt illetően. Bíznak abban, hogy a kuratórium tájékoztatása, valamint a kérdésekre adott válaszok, személyes benyomások nagyban hozzájárulnak a fiatalok és a tudomány támogatási rendszerének Európa Unió Tanácsa általi korlátozásának feloldásához.
A Világgazdaság információi szerint az Európa Tanács parlamentje jövő tavasszal tűzi napirendre a bizottság jelentését. Mivel ez a 47 európai országot tömörítő szervezet nem része az EU intézményrendszerének, véleményét nem kötelező figyelembe venni, figyelmen kívül hagyni viszont nem szokásos. Az Európa Tanács által létrehozott legismertebb szervezet a Velencei Bizottság, amely csak kérésre ad tanácsot, formál véleményt. Ennek figyelembevétele sem kötelező, de általánosan elfogadott.
Kossa György azt kérte a bizottságtól,
tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatás és azon belül a Debreceni Egyetem vonatkozásában záruljon le a kialakult, mindenki számára méltatlan helyzet.
A látogatást követően Jorgosz Papandreu reményét fejezte ki, hogy a vitás kérdésekben sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találni.
A miniszter állítja: Brüsszel egy éve nem válaszol a magyar kormánynak
Amerikától Dél-Koreáig sorban állnak a magyar egyetemekért. A HU-rizont programban 112 pályázó több mint 40 milliárd forint értékben nyújtotta be ajánlatát. Hankó Balázs arra is rávilágított, hogy Brüsszel nem reagál a magyar kormány felsőoktatási javaslataira.
