Fekvése
Baranya megyében, Pécstől délkeletre fekvő település.
Története
A történészek adatai szerint Egerág területén már a rézkorban is éltek emberek. Az un. Balatoni csoport tagjainak nyomait, tábortüzük, eszközeik maradványait megtalálták. A római korban a jelenlegi falu határában lévő Rögződ völgyben, a Kóka patak partján egy villa maradványait, épen maradt falait, légfűtési rendszerét fedezték fel, melynek teljes feltárására pénzhiány miatt nem került sor. Az avar kor két teljesen ép téglasírt hagyott ránk, melyben Fausta Császárnő pénzérméjét, ruhadíszeket, övcsatokat találtak.
1333-ban a baranyai főesperesség részeként említik a településünket, ahol működő plébániájáról tesznek említést. Ezt a pápai tizedjegyzék is megerősíti.
A falunév mai alakját a 1542-ben a pécsi püspökség részeként említik először.
A török hódoltság korában – mivel Egerág távol esik az országos útvonalaktól – lélekszáma gyarapodik.
1661-ig Zrínyi, 1711-ben Pálffy, majd 1741-től Batthány birtok, de a pécsi Olajbég is uralja egy időben a falut. Külön érdekesség, – írásos emlékek alapján, nyomon lehet követni – hogy a Nyúl család túlélte a törökkort, sőt napjainkban is élnek ilyen vezetéknevű családok a faluban.
A török kiűzését követő első házösszeírások alapján tudjuk, hogy 1695-ben 21 család lakta.
1703-ban Egerágon ismét önálló plébánia létesül, majd 1730-ban római katolikus elemi iskolát alapítanak a községben. A falu életében jelentős eseménynek számított, hogy 1769-ben új templom építése kezdődött, melyet 1774-ben Sarlós Boldogasszony napján szenteltek fel.
Középkori írásokban „hagyományosan magyar” településként említik. A lakosság vallását tekintve 90%-ban római katolikus, a fennmaradó közösség megosztott a református, és más vallások között.
Nevezetességei
Római katolikus temploma – 1774-ben épült.
Cím: Egerág Szabadság tér 1.
Tel: +36 (72) 376 885
E-mail: egerag@egerag.hu
Web: http://www.egerag.hu
