Hatalmas felhördüléssel fogadta a hazai közvélemény az Európai Bizottság két januári döntését, melyek értelmében a gyártók az EU-ban is piacra dobhatják a házi tücsökből és az alombogár lárvájából készült termékeiket.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleményére támaszkodva az Európai Bizottság 2023. január 24-től engedélyezte a gyártóknak, hogy szabadon adagolhassák a házi tücsökből (Acheta domesticus) készített, részben zsírtalanított port az emberi fogyasztásra szánt termékekbe.
A legfrissebb hírek itt!
Január 26-án egy másik ízeltlábú is zöld utat kapott: az alombogár vagy penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus) lárva, más néven kis lisztféreg fagyasztott, szárított, porított, valamint pasztaformában is megtalálható lesz ezentúl az EU-ban forgalmazott élelmiszerekben.
A fent említett összetevőket a gyártóknak természetesen jól olvashatóan fel kell tüntetniük az árucikkek csomagolásán, tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy bárkit meg akarnak téveszteni. Az átláthatóság az ételallergiával küzdő fogyasztók szempontjából is létfontosságú – főként azok lehetnek veszélyben, akik a rákfélékre vagy a poratkára reagálnak heves immunválasszal.
A legfrissebb hírek itt!
Milyen termékekben találkozhatunk rovarokkal?
Az EU hivatalos kiadványaiból kiderül, hogy gyakorlatilag bármilyen tartós, illetve késztermékbe belekerülhetnek az ízeltlábúakat vagy azok lárváit tartalmazó adalékok. Ezért fontos tehát, hogy mostantól figyelmesebben olvassuk el a megvásárolni kívánt élelmiszerek címkéit, hiszen előfordulhat, hogy a gyártók egy kis rovarfehérjével turbózzák fel a már jól bevált receptúráikat.
Legtöbbször valószínűleg az állatok latin neve szerepel majd az összetevők között, tehát olyan kifejezésekkel találkozhatunk majd, mint az „Acheta domesticus por”, esetleg az „Alphitobius diaperinus paszta”.
Érdekességképpen megemlíthető, hogyvalószínűleg már a tücsköket és lisztférgeket érintő szabályozás bevezetése előtt is rendszeresen fogyasztottunk rovarszármazékokat, csak épp nem tudtunk erről.
Rengeteg hazai és importtermékben is megtalálható például a kármin (E-120) nevű vörös színezék, melyet a Mexikóban őshonos nőstény bíbortetvek (Dactylopius coccus) összezúzása útján állítanak elő. Gyakran használt fényezőanyag továbbá a sellak (E-904), mely a délkelet-ázsiai nőstény lakktetű testéből (Laccifer lacca) távozó váladék származéka.
Árthat az egészségünknek a rovarfogyasztás?
Amennyiben nincs szó ételallergiáról, az EFSA álláspontja szerint a nemrég étkeztetési célokra jóváhagyott ízeltlábúak megfelelő formában történő fogyasztása teljesen biztonságos. Bár a felmérések szerint hazánkban rendkívül elutasítóak a tücskök-bogarak élelmiszerként való felhasználásával kapcsolatban, elvitathatatlan, hogy környezetvédelmi szempontból igen előnyös volna a rovartenyésztés térhódítása a klasszikus húsipar rovására.
Nyitókép: Shutterstock
