Választ találhattak a Vénuszt övező egyik nagy rejtélyre; kiderült, hogy veszít a bolygó jelentős hőmennyiséget. Eközben a bolygó felszíne drasztikusan átalakul.
A Vénusz méretét tekintve nagyjából akkora, mint a Föld, a hasonlóságok azonban itt véget is érnek. Bolygónk pokoli „ikertestvére” ugyanis élhetetlen világ, brutális hőmérséklet és nyomás tapasztalható a felszínén, amelyet még a legstrapabíróbb kutatóeszközeink sem bírnak elviselni. Régóta rejtélynek számított, hogy mi okozza a Vénusz hőveszteségét. Egy új kutatás szerint a válaszokat a bolygó talajában kell keresni.
A Föld hővesztesége szorosan összefügg a tektonikus lemezekkel. A hő a Föld forró magjából a köpenybe és végül a legkülső rétegbe, a litoszférába áramlik, és közben lehűl. Ez a konvekció (hőáramlás) hajtja a tektonikus folyamatokat a felszínen.
AZ EGYETLEN PROBLÉMA, HOGY A VÉNUSZ NEM RENDELKEZIK TEKTONIKUS LEMEZEKKEL, ÍGY EZ A MAGYARÁZAT NEM ALKALMAZHATÓ A SZOMSZÉDUNKRA.
Egy új tanulmány 65 ún. koronát vizsgált. A koronák kör alakú geológiai képződmények, nagy számban megtalálhatók a Vénuszon. Az eredmények alapján a koronák környékén a litoszféra sokkal vékonyabb volt, mint az égitest más részein.
A VÉKONY, ALIG 11 KILOMÉTER VASTAG LITOSZFÉRA PEDIG ÉRTELEMSZERŰEN TÖBB HŐT ENGED KI A BOLYGÓ BELSEJÉBŐL.
Átalakuló felszín
Az elmúlt évek során egyre több bizonyíték mutatott rá arra, hogy a Vénusz geológiailag sokkal aktívabb, mint gondolták, az átalakulásban pedig a koronáknak nagy szerepe van. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Vénusz a régmúltban egészen máshogy nézett ki, a változás pedig ma is zajlik.
A legfrissebb hírek itt!
A vizsgálat során a Magellán-misszió 1989 és 1994 között gyűjtött adatait nézték át. A bolygót radar segítségével térképezték fel, amely képes volt áthatolni a Vénusz felszínét eltakaró sűrű felhőrétegen. A NASA következő küldetése, a VERITAS során várhatóan újabb információkat szerezhetünk a közeli bolygóról.
A VERITAS űrszonda a bolygó körüli pályáról fogja vizsgálni a Vénusz felszínét. Képes lesz beazonosítani a geológiailag aktív területeket és alaposabban fel tudja majd térképezni a litoszféra vastagságának változásait. Az adatokból a tudósok meg fogják tudni állapítani, hogy a vulkanizmus valóban eléggé „puhává” teszi-e a litoszférát ahhoz, hogy annyi hőt veszítsen, mint a Föld, vagy esetleg más folyamatok is lehetnek-e a háttérben.
