Boldogkő vára a Hernád völgyében a Zempléni-hegység nyugati peremén az egyik kiemelkedő sziklagerincet koszorúzza.
Az 1241-42-es tatárjárás tapasztalatai alapján IV. Béla király kővárakat építtetett, és erre ösztönözte alattvalóit is. A környéket uraló Tomaj nemzetség is ekkor létesítette Boldogkőn az első erődítést. Írásos emlékek alapján a vár 1282-re már készen állt, ekkor került az uralkodói javadalmak körébe. Az 1300-as évek legelején kialakult anarchia idején Boldogkő – hasonlóan több környékbeli várhoz – Aba Amadé oligarcha hatalmába került, egészen 1317-ig, amikor az uralmát fokozatosan megszilárdító I. Károly királynak sikerült megszereznie, és a század végéig királyi birtokként az abaúji várispán kezelte. Zsigmond király uralkodása idején előbb zálog fejében Czudar Péter kapta meg, 1403-ban Nápolyi László trónkövetelő hívei kerítették rövid ideig hatalmukba, majd a mozgalom leverése után az uralkodó – hogy a terjeszkedő török hatalom elleni szövetségese hűségét biztosítsa – Lazarevics István szerb despotának juttatta.
Az 1457-től újra királyi kézbe kerülő várat I. Mátyás király törvénytelen fiának, Corvin János hercegnek adományozta. Az uradalom az elkövetkező időszakban többször is gazdát cserélt. A Szapolyai család birtokába került erősséget 1527-ben I. Ferdinánd király hadai foglalták el. Az egymást követő birtokosok közül Bebek Ferenc báró számít hírhedettnek, aki hamis pénzt is verettetett Boldogkőn. Az erre szolgáló olvasztókemence maradványait az alsóvárban folytatott régészeti kutatások hozták felszínre. 1605-ben Bocskai István hajdúi vették birtokba harc nélkül, majd a linzi békeszerződés rendelkezései szerint I. Rákóczi György erdélyi fejedelem fennhatósága alá került. A Wesselényi-féle összeesküvést követően a várat császári csapatok szállták meg, de 1678-ban Thököly Imre csapatai sikeres rajtaütéssel elfoglalták.
Az ebben az időben készült invertárium (várleltár) részletes leírást ad a vár akkori állapotáról, felszereléséről, értékes adatokat szolgáltatva az azóta elpusztult, facölöpökből készült palánkkal kerített alsó várról is, ahol a gazdasági épületek voltak találhatóak.
A régészeti kutatások a facölöpök helyét is feltárták. Az út innen a felvonóhídon keresztül a félkör alakú kaputoronyhoz, onnan a hosszan elterülő várudvarba vezet. A várat 1701-ben robbantásokkal használhatatlanná tették, ennek nyomait őrzi a Csonka-torony is, melynek eredetileg jóval több lakóhelyisége volt. Mivel az alatta lévő pincében egy időben puskaport előállító szárazmalmot is működtettek, korábban a források Malom-bástya néven említették. A robbantások az öregtornyot sem kímélték, helyén mindössze egy falcsonk maradt. Mögötte található a gótikus ablakokkal ellátott emeletes palotaszárny. Az ablakokat a XIX. században a Péchy család állíttatta helyre, akik azonban az épületet gabonatárolóként hasznosították.
Boldogkő várában az 1960-as években kezdődött el a műemlékvédelmi kutatás. E tevékenység – több kihagyással – napjainkban is tart és még korántsem tekinthető befejezettnek. A hagyományok ápolásában az időközben alakult várbaráti kör jár élen az évenkénti várjátékok megrendezésével.
Cím: BoldogkőváraljaPetőfi u. 28.
Tel: +36 (46) 387 703
E-mail: boldogkoph@emw.hu
Web: http://www.boldogkovaralja.hu/
