A Duna nyugati oldalán, 1987 óta a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.
Kelták és rómaiak is lakták a vidéket.
A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre. A falakon belül gyorsan fejlődött a királyi település. Templomok, házak, újabb palotarészek születtek. A királyi várpalota I. (Nagy) Lajos (1342-82), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-90) uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus, majd reneszánsz stílusban. A fellendülés Hunyadi Mátyás uralkodása alatt tetőzött, aki a reneszánsz művészetek és a tudomány messze földön híres udvarát teremtette itt meg.
A török hódítók azonban 1541-ben elfoglalták, és 150 évig müezzin hívta imára a hajdani Nagyboldogasszony-templom tornyából Allah híveit. A várért vívott csaták miatt a lakóházak többsége csak részleteit – bár jelentős részleteit – őrzi a török előtti időknek. Az 1686-os végső ostrom idején a királyi palota alatt fölhalmozott lőpor robbanása elpusztította a palotát és a vár nagy részét is. A XVI-XVII. századnak is csak kevés emléke maradt e helyen: Abdurrahman, az utolsó budai török kormányzó sírjele, a Várhegy oldalában török temető, illetve a török fürdők mutatják, hogy egykor más uralta ezt a vidéket.
Az osztrák közreműködéssel felszabadult, és immár osztrák császár uralma alá tartozó Buda lassan állt talpra. A törökök kiűzése után az épületek helyreállítása az akkor divatos barokk stílusban történt, a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek fölhasználásával. Barokk stílusban építették újjá a várpalotát is a XVIII. században, majd 1896 és 1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kibővítették. Ebben a palotában király tartózkodott, de sosem lakott. A mai épületek, melyek a Világörökség részét képezik, ezt az arculatot őrzik.
A XIX. században született meg a Sikló, ami megkönnyíti a feljutást a várba, ekkor épült a Sándor-palota, a Mátyás-templom mai formája és a Halászbástya is. A XX. század háborúi nyomán néhány hónap alatt váltak rommá sok évszázad műalkotásai. Azonban régi arcvonásokkal új épületek emelkedtek, és lettek helyszínei új szerepköröknek. Így lett a királyok rezidenciája mára otthona a tudománynak és a művészeteknek. Maga a vár pedig olyan élő, izgalmas, sokrétű és szórakoztató együttes, amely mindig ad valami okot arra, hogy meglátogassuk.
Cím: I ker.1014 Budapest, Szt. György tér 2.
Tel: +36-1- 487-8800
E-mail: btm@mail.btm.hu
Web: www.btm.hu
