A középkori oklevelek Ballóság néven említik – először a XIV. században, mint templomos helyet. Ezek közül a templomos helyek közül emelkedett ki aztán a XV. Század második felében Kecskemét. A török időkben a lakosság részben Kecskemétre menekült, részben elpusztult. A falu, mint puszta, Kecskeméthez tartozott, ahol a város állattartást folytatott. A laza homokos területek futóhomokká válása nagy gondot okozott a városi tanácsnak. Ezért intézkedéseket hoztak az erdősítésről és a fakitermelés tiltásáról. Ennek egyik első eleme volt a ballószögi homok nyárfával való beültetése az 1800-as évek legelején. A hajdan legeltetésre szolgáló puszta parcellázása 1801-ben kezdődött. Először csak a városi házzal bíró lakosok kaptak itt földet. Több engedélyt kiadtak erdő és szőlő telepítésére. Előírták a dűlőhatárok felárkolását és fával való beültetését. A tanyákon, azaz szőlőkunyhókban való állandó kint lakást ekkor még tiltotta a tanács, mert sokan így akartak kibújni a kötöttségek alól.
Az 1848-as forradalom, majd szabadságharc iránti lelkesedést nagyban növelte Kossuth toborzó körútja, melynek során szeptember 25-én érkezett Kecskemétre. Így városból és környékéről mintegy négyezer lakos harcolt a forradalom oldalán.
A század második felében szabadabbá vált a gazdálkodás, engedélyezték a tanyákon való kint lakást. A kiegyezés éveiben a lakosság 35% már külterületen élt. A parcellázások révén, a századforduló közeledtével fellendült a termelési kedv, aminek új lendületet adott a történelmi hegyvidéki szőlők filoxéra miatti kipusztulása is. Ekkor érkeztek Kecskemétre azok a hazai és külföldi szakemberek, akik a mai gazdaság és termelési mód megalapozóinak tekinthetők. Mindenképpen megemlítendő a bázeli születésű Wéber Ede (1843) és fia, Wéber Aladár, akik többek között ballószögi szőlőtelepükkel teremtettek iskolát. Kecskemét város tanácsa 2000 hold ballószögi homokot adott el a szőlőtelepítő társaságoknak, melyen a későbbi Helvécia is kialakult. A foglalkozására nézve szőlész és pedagógus Kerepesen hunyt el, 1935-ben. A négy elemit végzett Csókás József helyi gazdálkodó félévszázados tevékenységével vált a homok hősévé. Ballószögi gyümölcsöse és faiskolája, valamint szőlője méltó volt a kedvelt régi közmondáshoz: „Aki példával tanít, kétszer tanít” A Kecskemét környéki gyümölcskultúrára közvetlenül is hatással volt, hiszen facsemetéit szívesen vásárolták, népszerű lett a saszla szőlőfajta is, melynek helyi elterjesztése szintén az ő nevéhez fűződik. Tanyai mintagazdaságának nevezetessége volt a téglából épített pince, amellyel sikerült bebizonyítani, hogy a helyes kezelés, tárolás a homoki szőlőből is minőségű bort eredményez. A századfordulón iskolások oktatásával és szakcikkek írásával is terjesztette megfigyeléseinek és kísérleteinek tanulságait.
Az 1924/25-ös tanév iskola összeírása Felsőballószögön egy egytantermes népiskolát említ egy tanerővel és 91 diákkal. Ezen számottevően változtat a Klebelsberg-féle iskolaépítési akció, illetve a felszabadulás utáni önállósodást. Mivel Kecskemét külterületén a tanyavilág egyes csoportjai el kívántak szakadni a várostól, többet külön községgé nyilvánítottak. Így lett Ballószög 1954- től önálló. Három közös gazdaság működött a területén: a Rózsa Ferenc Tszcs, az Egyetértés Szakszövetkezet és a Kossuth Tsz ballószögi kirendeltsége. A rendszerváltás után ezek megszűntek.
A Wéber család
Az apa: Wéber Ede svájci állampolgár, aki Eötvös József kultuszminiszter meghívására a balatonfüredi szeretetház vezetésére jött Magyarországra. Tanítóképezdei tanár, a Genfi Egyetem hallgatója.
Az anya: Michelini Laura, egy veszprémi gabonatermelő leánya.
Wéber Aladár: 1874-ben született Balatonfüreden. Iskoláit Budán és Svájcban végezte. 1893-tól hol a család Kerepesi birtokán, hol Helvécián, apja mellett tevékenykedett.
Idézet Bende Lászlótól:
” Helvétia nagy alapítójának, Wéber Edének a fia, Wéber Aladár, amikor a Földintézet Helvétiát megvette, a maga számára Helvétia sarkában Ballószög vasútállomás tőszomszédságában megvett 95 holdas buckás legelőt 60000 Koronáért. Ez a hasznavehetetlennek látszó terület még Helvétia szőlőtelepből való volt, melyet addig semmire sem használtak. Wéber Aladár fiatal erővel, kitartó akarattal olyan minta szőlőgazdaságot teremtett a sivár homokon, melynek ma csodájára járnak és a vonat utasai álmélkodva nézik a szemük előtt elterülő földi paradicsomot. Amikor Wéber Aladár a hepehupás területet megvette, első dolga volt a dombos részeket a lapályos részekbe lehordatni, azután a gazdasága lábjában megálló vonatokkal műtrágyát hozatni, s azokat az egész területen elszóratni. A haszontalan föld hasznossá lett. 1913-ban megkezdte a szőlőtelepítést, 25 h. szőlőt és 25 h. akácos erdőt ültetett. A szőlőfajták legnagyobb része Rizling, Izsáki Sárfehér, Muscat Otonel, Szlankamenka, Fehérbakar mind fehérfajok. Feketefajták nincsenek. A tőkék 150 cm sor és növénytávolságra vannak ültetve. A műtráygás homokban egyszerre hatalmas, erős vesszők fejlődtek és dúsan termettek.
Wéber Aladár kezdetben egy kényelmes lakóházat épített magának, azután amint a szőlő hozama lehetővé tette, még egy lakóházat megfelelő mellékhelyiségekkel, nagy ló és tehénistállót, négy cselédházat, pálinkafőzőt, pincét, melyben 2500 hl. Cementhordó és 6-700 hl. fahordó fekszik. Épített postaépületet, melyben a postaügynökséget látja el. Vízhajtásra hatalmas – messze ellátszó – szélmotort állított, mely hajtja a darálót, a körfűrészt, szecskavágót és egy 250 hl-es vízmedencébe a vizet szivattyúzza. Épített üvegházat, melyben korai virágok mellett szamóca, paradicsom, pálma, muskátli, borsó stb. díszlik nagyobb mennyiségben és korán kerül leginkább a fővárosi piacra. Mintagazdaságában főleg kajszibarack, dió, körte és alma termesztésére fekteti a súlyt a szőlőn kívül. Állandóan kint lakik családjával a telepén és minden munkálatot személyesen irányít. Jókai Mór koszorús írónk „Aranyembere” lehetett olyan, mint Wéber Aladár, mindenhez ért, minden a kezére esik és szorgalmasan dolgozik. Minta gazda!”
Turisztikai jellemzők
Természeti vonzerők
Ballószög község a Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el, Kecskeméttől, a megyeszékhelytől 5 km-re délnyugatra. A mintegy 540 ha erdőterületen és 400 ha réten ma is sok állatfaj talál magának életteret. A területen lévő főbb vadfajok: fácán, őz, mezei- és üregi nyúl, mókus, róka, búbosbanka, vadkacsa, egerészölyv, galambászhéja, fogoly, keleti sün. Ballószög területén a Kecskeméti Petőfi Vadásztársaság folytat vadászati tevékenységet, de feladataik közé tartozik a védett fajok védelme is.
Kulturális örökség/ vonzerők
Pusztaötös, pusztanyolcas bemutatóval, pusztai kocsikázással, lovasműsorokkal, lovasbemutatókkal, csikós ügyességi versenyekkel várja a Gábor tanya, valamint a Köncsögpuszta tanya a hozzájuk látogató vendégeket. A Község három vendéglátó egységében a nap bármely szakában várják a magyaros és a házias ízek kedvelőit.
Szálláshely!
Cím: Ballószög , 6035 Ballószög, III. k. 14/a.
Telefon: +36-76/709-820
Fax: +36-76/486-230
Három napraforgós falusi szálláshely.
Nyitva: április-október.
2 szoba/5 férőhely.
Cím: Ballószög Rákóczi út 15.
Tel: +36 (76) 427 461
E-mail: balloszogpohi@fw.hu
Web: http://balloszog.extra.hu/
