2015 novemberében nyilvánította az Országgyűlés november 15. napját, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává. Nehéz lenne megmondani, pontosan hány magyar ember él szórványban. A becslések nagyjából 200 ezer és 1 millióra teszik a számukat. Rajtuk kívül pedig ott vannak még a tömbmagyarság tagjai is.

A szórvány nap kialakulása egy alulról építkező kezdeményezésként indult. 2011-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség lokálisan indította el azt az erdélyi szórványságra gondolva. Ezt aztán az Erdélyi Magyar Néppárt is átvette, amit követően 2015-ben a magyar Országgyűlés megszavazta, és kiterjesztette az egész Kárpát-medencére a szórvány napját.

A nyelv a legfontosabb 

Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője az M1 Szemtől szembe című műsorában arról beszélt: fontos, hogy a szórvány közösség is tegyen a saját sorsáért, és ne csak elszenvedője legyen a szórvány politikáknak, hanem kezdeményezőként lépjen fel.

Úgy vélte, a legfontosabb az anyanyelv megtartása. Az asszimilációt ugyanis leginkább az segíti elő, ha a külhoniak úgy érzik, hogy a magyar nyelv megtanulása többletterhet jelent számukra és még nagy értéke sincs, mert nem tudják használni a hivatalokban.

Éppen ezért szerinte szakítani kell azzal az illúzióval, hogy a magyar nyelv közigazgatási használhatóságának szorgalmazására azért van szükség, mert a határon túli magyarok nem beszélnek románul vagy szlovákul. Ezzel szemben a magyar nyelvnek azért kell a hivatalos nyelvi státuszt megkapnia, mert egyenrangú a többségiek nyelvével, ugyanannyira értékes.

Ezért kell küzdeni, mert ha feladjuk, akkor szép lassan feleslegessé válik a magyar nyelv megtanulása. Ez vezet aztán az önkéntes asszimilációhoz, majd az identitásváltáshoz – nyomatékosította.

Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője ehhez hozzátette: az asszimiláció megállítása érdekében több jó kezdeményezés is indult az elmúlt időszakban: például cserediák programok vagy a határon túliak szavazati joga, amivel bevonták őket a politikai nemzetbe is.

Uniós fellépés kell 

Felidézte: Ukrajnában, Romániában vagy Szlovákiában elsődlegesen mindig a nyelvet éri támadás. Ezért a nyelv ápolása az elsődleges, biztosítva, hogy az oktatási intézményekben anyanyelvükön tanulhassanak a magyar fiatalok.

Az elemző szerint hiába vannak nemzetközi szerződésekbe és jogszabályokba fektetett megállapodások, mindig az aktuális politikai széljárástól függ, hogy betartják-e azokat a szomszédos országok, vagy sem.

Pászkán Zsolt emlékeztetett: az Európai Unióban minden hetedik-nyolcadik állampolgár kisebbségi, a kérdés mégsem szerepel az uniós politikák között. Ezt szolgálná a Minority SafePack is, egy magyar európai polgári kezdeményezés, mely azt célozza, hogy uniós szintű jogszabály szülessen a kisebbségek védelméről.

Deák Dániel szerint az uniós megoldás azért is hangsúlyos, mert Izlandon és Portugálián kívül nincs olyan ország az Európai Unióban, amely ebben a kérdésben ne lenne érintett. Jelenleg ha nyílt jogszabálysértés történik a nemzetközi szerződésekkel szemben Romániában vagy Szlovákiában, akkor az EU nem lép semmit. Csak az Európa Tanács és az ENSZ próbálják garantálni a nemzeti kisebbségek jogait.

Pászkán Zsolt úgy vélte, utóbbiak bizonyos mértékig erőtlen intézmények, az EU viszont „nagyon virgonc tud lenni, ha akar bizonyos kérdésekben, ezt viszont jegelné, ha tudná”.

2010-ben jött az áttörés 

A hazai politikai helyzetről szólva Deák Dániel azt mondta: korábban komoly törésvonal volt a baloldali és a jobboldali pártok között a határon túliak megítélésében. A Demokratikus Koalíció még mindig a korábbi eszközökhöz nyúl, az MSZP és a többi baloldali párt viszont mintha újra törekedne arra, hogy nemzeti kérdésekben ne menjen szembe a magyar érdekekkel – állapította meg.

Egyelőre még csak szavak szintjén van nemzeti minimum kialakulóban, tettekben még nem mutatták azt a baloldali pártok. A 2010-es kormányváltáskor nagyon komoly áttörés következett be, és a magyar külpolitika egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarság lett – húzta alá.

Forrás: hirado.hu

Képek: ujszo, wiki, sulinet

ElőzőMagyarországra érkezik Kína legszebb nője
KövetkezőA Depeche Mode és az Iron Maiden is fellép a jövő évi VOLT Fesztiválon
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza