2015 novemberében nyilvánította az Országgyűlés november 15. napját, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává. Nehéz lenne megmondani, pontosan hány magyar ember él szórványban. A becslések nagyjából 200 ezer és 1 millióra teszik a számukat. Rajtuk kívül pedig ott vannak még a tömbmagyarság tagjai is.
A szórvány nap kialakulása egy alulról építkező kezdeményezésként indult. 2011-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség lokálisan indította el azt az erdélyi szórványságra gondolva. Ezt aztán az Erdélyi Magyar Néppárt is átvette, amit követően 2015-ben a magyar Országgyűlés megszavazta, és kiterjesztette az egész Kárpát-medencére a szórvány napját.
A nyelv a legfontosabb
Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője az M1 Szemtől szembe című műsorában arról beszélt: fontos, hogy a szórvány közösség is tegyen a saját sorsáért, és ne csak elszenvedője legyen a szórvány politikáknak, hanem kezdeményezőként lépjen fel.
Úgy vélte, a legfontosabb az anyanyelv megtartása. Az asszimilációt ugyanis leginkább az segíti elő, ha a külhoniak úgy érzik, hogy a magyar nyelv megtanulása többletterhet jelent számukra és még nagy értéke sincs, mert nem tudják használni a hivatalokban.
Éppen ezért szerinte szakítani kell azzal az illúzióval, hogy a magyar nyelv közigazgatási használhatóságának szorgalmazására azért van szükség, mert a határon túli magyarok nem beszélnek románul vagy szlovákul. Ezzel szemben a magyar nyelvnek azért kell a hivatalos nyelvi státuszt megkapnia, mert egyenrangú a többségiek nyelvével, ugyanannyira értékes.
Ezért kell küzdeni, mert ha feladjuk, akkor szép lassan feleslegessé válik a magyar nyelv megtanulása. Ez vezet aztán az önkéntes asszimilációhoz, majd az identitásváltáshoz – nyomatékosította.
Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője ehhez hozzátette: az asszimiláció megállítása érdekében több jó kezdeményezés is indult az elmúlt időszakban: például cserediák programok vagy a határon túliak szavazati joga, amivel bevonták őket a politikai nemzetbe is.
Uniós fellépés kell
Felidézte: Ukrajnában, Romániában vagy Szlovákiában elsődlegesen mindig a nyelvet éri támadás. Ezért a nyelv ápolása az elsődleges, biztosítva, hogy az oktatási intézményekben anyanyelvükön tanulhassanak a magyar fiatalok.
Az elemző szerint hiába vannak nemzetközi szerződésekbe és jogszabályokba fektetett megállapodások, mindig az aktuális politikai széljárástól függ, hogy betartják-e azokat a szomszédos országok, vagy sem.
Pászkán Zsolt emlékeztetett: az Európai Unióban minden hetedik-nyolcadik állampolgár kisebbségi, a kérdés mégsem szerepel az uniós politikák között. Ezt szolgálná a Minority SafePack is, egy magyar európai polgári kezdeményezés, mely azt célozza, hogy uniós szintű jogszabály szülessen a kisebbségek védelméről.
Deák Dániel szerint az uniós megoldás azért is hangsúlyos, mert Izlandon és Portugálián kívül nincs olyan ország az Európai Unióban, amely ebben a kérdésben ne lenne érintett. Jelenleg ha nyílt jogszabálysértés történik a nemzetközi szerződésekkel szemben Romániában vagy Szlovákiában, akkor az EU nem lép semmit. Csak az Európa Tanács és az ENSZ próbálják garantálni a nemzeti kisebbségek jogait.
Pászkán Zsolt úgy vélte, utóbbiak bizonyos mértékig erőtlen intézmények, az EU viszont „nagyon virgonc tud lenni, ha akar bizonyos kérdésekben, ezt viszont jegelné, ha tudná”.
2010-ben jött az áttörés
A hazai politikai helyzetről szólva Deák Dániel azt mondta: korábban komoly törésvonal volt a baloldali és a jobboldali pártok között a határon túliak megítélésében. A Demokratikus Koalíció még mindig a korábbi eszközökhöz nyúl, az MSZP és a többi baloldali párt viszont mintha újra törekedne arra, hogy nemzeti kérdésekben ne menjen szembe a magyar érdekekkel – állapította meg.
Egyelőre még csak szavak szintjén van nemzeti minimum kialakulóban, tettekben még nem mutatták azt a baloldali pártok. A 2010-es kormányváltáskor nagyon komoly áttörés következett be, és a magyar külpolitika egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarság lett – húzta alá.
Forrás: hirado.hu
Képek: ujszo, wiki, sulinet
