Ahogy növekszik az egészséges életmód követőinek száma, úgy bővül az aktív életmódhoz kapcsolódó felszerelések piaca is. A fizetőképes kereslet széles körű megjelenésével azonban a csalók is színre léptek. Ezúttal a cipők és bakancsok kerültek fókuszba.
A természetjárás alapfelszerelései közül a legfontosabb egy strapabíró és kényelmes lábbeli. A túrázók és hegymászók pontosan tudják, hogy egy jobb bakancs nem olcsó mulatság, akár a 100 ezer forintos árkategóriát is elérheti. Ez az érték viszont újabban a csalók fantáziáját is megmozgatta. Ma is számos hamis webshopot találtunk a világhálón, melyek elsősorban az outdoor sportokkal összefüggő cipők és bakancsok tárgykörében kínálnak meghökkentően kedvező áron olyan világmárkákat, mint a Merell, a HanWag, a Salewa vagy az Altra. Ha ezeken az oldalakon jár, legyen nagyon óvatos!
Krausz Miklós adatvédelmi és IT-szakjogász szerint vásárlás előtt mindenképpen ellenőrizzük, hogy van-e a webshopban magyar nyelvű ÁSZF és Adatkezelési tájékoztató, magyar telefonszám, pontos cégadatok. A magyartalan kifejezések, illetve nagy betűtípusok vagy nagy kezdőbetűk használata láttán (ez utalhat arra, hogy valamilyen külföldi cég állhat mögötte)
azonnal fogjunk gyanút, különösen ha ezek mellett ráadásul az összes hirdetett termék akciós!
A józan ész is arra figyelmeztet, hogy egy 118 ezer forintba kerülő új bakancsot 59 ezerért árulni nem rentábilis. Ha azonban már megtörtént a baj, azaz ilyen oldalon adtuk le a rendelést, érdemes felvenni a kapcsolatot a bankszámlánkat kezelő bankkal, jelezve nekik, hogy csalás áldozatai lettünk. Ezenfelül természetesen a klasszikus fogyasztóvédelmi csatornán – például kormányhivatalnál – tegyünk bejelentést, vagy akár feljelentést is a rendőrségen, csalás bűncselekmény elkövetése miatt. A nemkívánatos jelenség visszaszorítása érdekében idén tavasztól a Fogyasztóvédelmi Hatóság a csalás elleni küzdelméhez új jogköröket is kapott. 2024. március 1-től ugyanis – az NMHH segítségével – blokkolhatja azokat a weboldalakat, amelyek sértik
- a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét,
- a fogyasztók széles körét érintő vagyoni hátrányt okoznak,
- vagy ha a blokkolás a 18. életévét be nem töltött, vagy más, különösen kiszolgáltatott fogyasztó védelme érdekében szükséges.
Más európai uniós országban vagy Izlandon, Norvégiában és az Egyesült Királyságban honos webáruházakkal szemben felmerült panaszok megoldásában az Európai Fogyasztói Központ tud segítséget nyújtani. Egyedi fogyasztói jogvitával az ingyenes eljárást lefolytató békéltető testületekhez lehet fordulni, amelyek 2024. január 1-jét követően 200 ezer forintot meg nem haladó fogyasztói igény esetén már kötelező, végrehajtható döntést hoznak, feltéve, hogy a fogyasztói kérelem megalapozott.
Hová tűnik az átutalt pénz?
A bekövetkezett kár esetén azért is szükséges a bankunkat mielőbb értesíteni, mert az előre átutalt vételár valószínűleg a csalók bankszámlájáról nagyon gyorsan továbbvándorol. Fentebb hivatkozott példáink alapján feltételezhető, hogy több oldal is ugyanazon üzemeltetői körhöz kapcsolódik. Erről Krausz Miklós azt mondta, alapvetően a domain szolgáltatójának lenne a felelőssége, hogy olyan domaint ne engedjen bejegyezni, aminek a célja a védjegybitorlás mellett egyértelműen a csalás elősegítése (például a cégnév-outlet.com domain és hasonlók).
A domain névben gyakran „hungary”, „budapest” vagy a márkanév szerepel, és jellemzően „com” végződésűek.
Sokszor klónoldalak is léteznek hasonló domainnévvel és szinte megegyező tartalommal. A termékekre általában 30 napos pénzvisszafizetési garanciát ígérnek. Elérhetőségként csak e-mail-cím található, cégadat nincs, így vásárlás előtt nem azonosítható be a cég, de a fogyasztók a magyar nyelvű oldal miatt nem is törekednek erre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai irányítása alatt álló, fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz számtalan panasz érkezik ilyen és ehhez hasonló webáruházakkal szemben – közölte lapunkkal a szaktárca Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztálya, hozzátéve, hogy az év első felében közel háromszáz esetben folytattak vizsgálatot, ezek nyomán pedig 78 százalékos kifogásolási arány merült fel, elsősorban tájékoztatási kötelezettség megsértéséből adódóan. A vizsgálat keretében eddig közel 70 millió forint összegben szabtak ki fogyasztóvédelmi bírságot.
(Borítókép: Dominika Zarzycka / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)
