A kormány új törvényjavaslata bővíti a zaklatókkal szembeni jogi eszköztárat – írja a forráslap.
A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettjének indítványára a hatóság határozatban hívja fel a terheltet, hogy tartózkodjon a magánéletbe való önkényes beavatkozástól. A felhívás megszegése zaklatásnak minősül majd, és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.
A magyar jogrendszer háromféle távoltartást ismer. Az első kettő (az ideiglenes megelőző és a megelőző) a családon belüli, hozzátartozók közötti erőszak megelőzésére szolgál, míg a harmadik olyan kényszerintézkedés, amelyet büntetőeljárás keretében alkalmaznak.
A távoltartás fajtái
Ennek megfelelően az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartást a 2009. évi LXXII. törvény, míg a távoltartás kényszerintézkedést a büntetőeljárási törvény szabályozza.
- Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség a hozzátartozók közötti erőszakról érkezett bejelentés esetén, a helyszíni intézkedéskor szerzett tapasztalataik, továbbá a szomszéd, iskola, orvos vagy éppen a védőnő által tett bejelentés alapján rendeli el.
- A megelőző távoltartást a rendőrség kezdeményezheti hivatalból, ha előzőleg ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Ha viszont a rendőrség nem él ezzel, a bántalmazott vagy közeli hozzátartozója kezdeményezhet megelőző távoltartást a helyi járásbíróságnál.
- A távoltartás kényszerintézkedést is a bíróság rendeli el. A törvény szerint „távoltartás a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve – ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg – a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el”. A távoltartást a sértett kezdeményezheti, ha a bántalmazóval szemben megindult a büntetőeljárás, és megtörtént a gyanúsítotti kihallgatása. Az indítványt az ügyészség az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, amely a távoltartást négy hónap időtartamra rendelheti el. Ennek lejárta előtt öt nappal – ugyancsak a sértett indítványára – a távoltartás meghosszabbítható.
Önkényes kapcsolatfelvétellel szemben
A távoltartás szabályozása januártól újabb elemekkel bővül. Az Országgyűlés tudniillik november 26-án tartja annak a törvénycsomagnak a zárószavazását, amely a büntetőeljárási törvényben „Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben” elnevezéssel új jogintézményt vezet be.
A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy tartózkodjon a sértett magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe való önkényes beavatkozástól.
Ez lényegét tekintve a sértett nyilatkozatának megerősítését fejezi ki, amelyet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozati formában hoz a terhelt tudomására.
Az indítvány indoklása szerint az új jogintézmény a hatályos távoltartáshoz képest egyértelmű hatósági akaratot tükröz, és különösebb adminisztrációs terhek nélkül alkalmazható. Fontos azonban tudni, hogy az önkényes kapcsolatfelvétellel szembeni védelemről szóló határozat kizárólag a büntetőeljárás alatt érvényesülhet. Viszont – olvasható az előterjesztés indoklásában – „a sértett hatósági határozattal is megerősített elzárkózásának a terhelt részéről történő megsértése már olyan fokú jogsértést fejezhet ki a sértett magánautonómiájával szemben, amely súlyosságában megfeleltethető annak a jogsérelemnek, ami a zaklatás esetében a rendszeres háborgatással valósul meg”.
A zaklatás új alapesete
Ezzel összefüggésben pedig módosul a Büntető törvénykönyv is: a zaklatás bűncselekmény új alapesettel egészül ki.
Vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki az ellene folytatott büntetőeljárás hatálya alatt, azt követően, hogy vele a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság önkényes kapcsolatfelvétellel szembeni védelemről szóló határozatot közölt, vagy a vele szemben elrendelt távoltartás magatartási szabályainak megszegésével a sértettel kapcsolatot teremt abból a célból, hogy a sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon.
A jogalkotó ezzel két legyet üt egy csapásra, hiszen nemcsak az önkényes kapcsolatfelvétellel szembeni védelemről szóló határozat, hanem az elrendelt távoltartás megszegésének esetére is szabadságvesztés büntetést helyez kilátásba.
Mindeddig ugyanis a távoltartás megszegését fő szabályként maximum rendbírsággal, vagy szigorúbb kényszerintézkedés elrendelésével lehetett szankcionálni.
