Álmos Péter, a MOK elnöke szerint ennek egyrészt az az oka, hogy a hírekben gyakran jelennek meg a hálapénz elfogadása miatt bilincsben elvezetett orvosok, pozitív példákat viszont alig mutatnak be a sajtóban. Adataik alapján
2019-hez képest száz-százhúsz százalékkal nőtt az orvosokkal kapcsolatos negatív hírek aránya.
A MOK elnöke megjegyezte, az eljárás alá vont orvosok közül csak egy volt kamarai tag.
Másrészt a közvélemény összefüggést feltételez a hálapénz kivezetése, az orvosok motivációjának elvesztése és a növekvő várólisták között, azonban felmérésük azt bizonyítja, nincs oksági viszony, hiszen a válaszadók csupán 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkent a jövedelme a paraszolvencia kivezetésével, a többieknél a bérrendezés ellentételezte azt – fejtette ki Álmos Péter.
Hozzátette: „volt egy réteg, amely megélhetését a hálapénzre alapozta”, a felmérés szerint azonban az orvosok egy jelentős része nem fogadott el hálapénzt, és akik kaptak, azok többségének is inkább kiegészítő jövedelem volt. Ráadásul az orvosok számára a motivációt a felmérés alapján elsődlegesen nem a bér jelenti, hanem a munkakörülmények – emelte ki a MOK elnöke.
Súlyos problémának nevezte, hogy a munkakörülmények rosszak. Közölte,
a válaszadó orvosok több mint fele „közepesen”, vagy „kisebb mértékben” motivált, és 38 százalékuknál depresszív jegyek is előfordulnak, ugyancsak valószínűleg a munkakörülmények miatt.
A várólisták hossza nem az orvosok motiváltságával van összefüggésben; objektív tény, hogy a várólisták a Covid-járvány alatt nőttek meg – hangsúlyozta Álmos Péter, hozzátéve, az európai szinttől így is elmaradnak a várólisták és a hosszuk folyamatosan csökken.
Svéd Tamás, a MOK főtitkára leszögezte, a kamara továbbra is hálapénz-ellenes, a vizsgálatok jogosak, de tény, hogy az esetek nagy részében az eljárás azzal zárul, hogy megállapítják, az orvos nem fogadott el hálapénzt.
A munkakörülmények által okozott morális distressz kapcsán azt mondta: abszolút létszámhiány talán nincs, de az orvosok eloszlása nem egyenletes, a szakdolgozók létszáma pedig az optimális alatt van. A szakdolgozói béremelést örömmel fogadja a kamara, ám bőven van még tennivaló ahhoz, hogy meg lehessen tartani őket a pályán – hangoztatta a főtitkár.
Kitért arra, hogy a betegutakon még sokat kellene javítani, hogy kellő hatékonysággal lehessen gyógyítani. Az egészségügy átalakítása megkezdődött, de jobban be kellene vonni a szakdolgozókat, hogy a jövőképükhöz „hozzátegyenek” – vélte Svéd Tamás.
Megjegyezte, a paraszolvenciával leginkább érintett egyik terület a nőgyógyászat volt, a hálapénz kivonásával egy időben volt ígéret az újraszabályozásra, de ez máig nem történt meg, ezért sok nőgyógyász ment át a magánellátásba.
A kamara tájékoztatója szerint a február 5. és 13. között végzett online, anonim felmérésében csaknem ötezren vettek részt.
Matek
A válaszadók kétharmadának egészségügyi szolgálati jogviszonyból származó havi jövedelme 700 ezer és másfél millió forint közé esik.
Egyharmaduk magánegészségügyben szerzett jövedelme 300 ezer forint alatti, de megjelenik kétmillió forint fölötti összeg is. A külföldön, illetve külföldön is szerzett jövedelemnél 46,6 százalék jelölt meg kétmillió forintnál magasabb bevételt.
A válaszadók 38 százaléka a jelenleginél 25 százalékkal magasabb bért tartana megfelelőnek, 21,9 százaléka pedig a jelenleginél ötven százalékkal magasabbat.
Az állami szektorban dolgozók 75 százaléka elégedetlen a munkakörülményekkel, a magánszektorban ez az arány nem éri el a tíz százalékot.
Arra a kérdésre, hogy a jogszabályi változás előtt kapott-e hálapénzt, 42,2 százalék válaszolt úgy, hogy soha, 24,7 százalék, hogy évente egy-két alkalommal, 14,5 százalék évente több alkalommal, 10,4 százalék havonta, 8,1 százalék pedig heti rendszerességgel.
A felmérésben részt vevők 74 százaléka közölte, hogy jelenlegi fizetése magasabb, mint a korábbi a hálapénzzel együtt, 14 százalék pedig, hogy ugyanannyi.
KAPCSOLÓDÓ HANG
