Lavrov kemény nyilatkozatokat tett a Nyugattal való konfliktus fokozódásáról, és felelőssé tette a Nyugatot egy esetleges „forró konfliktus” kialakulásáért, amely szerinte a jelenlegi hidegháborús helyzetből fakadhat.
Hogyan léphetett be Lavrov az EU-ba?
Bár Lavrov neve szerepel az uniós szankciós listán, a beutazása nem tiltott. Málta, mint az EBESZ tanácskozásának házigazdája, diplomáciai kivételt tett annak érdekében, hogy fenntartsák a párbeszéd minimális lehetőségét. A máltai kormány szerint a kommunikációs csatornák nyitva tartása indokolta Lavrov meghívását. Ugyanakkor Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője már nem kapott engedélyt a részvételre, miután több ország tiltakozott.
Az EBESZ működési válsága
Az EBESZ, amelyet eredetileg a hidegháborús tömbök közötti kapcsolatok javítására hoztak létre, jelenleg komoly válsággal küzd. Az ukrajnai háború óta Oroszország számos kulcsfontosságú döntést megvétózott, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyott. Az alapfeladatok, mint a közvetítés és a konfliktuskezelés, egyre nehezebben teljesíthetők, a szervezet költségvetéséről pedig 2021 óta nem sikerült megegyezni.
A vezetői pozíciók betöltetlensége tovább súlyosbítja a helyzetet. Bár konszenzus született arról, hogy a török Feridun Sinirlioglu lehetne az új főtitkár, a döntést Oroszország és más tagok akadályozzák. Emellett vita folyik arról is, hogy ki legyen az EBESZ 2026–2027-es elnöke, miután Oroszország megakadályozta, hogy Észtország töltse be a posztot, és jelenleg Finnország pályázik erre a tisztségre.
Lavrov és Blinken: hideg viszony
Az értekezleten Antony Blinken amerikai külügyminiszter is részt vett, ám a két politikus nem találkozott egymással. Blinken a tanácskozás előtt Lavrovot „félretájékoztatási kampány” irányításával vádolta, míg Lavrov továbbra is bírálta a Nyugatot. Az ukrán, lengyel és cseh külügyminiszterek demonstratív módon elhagyták a termet, amikor Lavrov beszélt.
Az EBESZ szerepe és jövője
Az EBESZ továbbra is aktívan próbál megfigyelőket küldeni konfliktusövezetekbe és választásokra, valamint olyan kezdeményezéseket támogat, mint az emberkereskedelem elleni küzdelem vagy a média szabadságának biztosítása. Azonban az intézmény hatékonyságát a belső megosztottság és a konszenzus hiánya jelentősen korlátozza. Lavrov jelenléte Máltán inkább az EBESZ válságára, mintsem az érdemi előrelépés lehetőségére hívta fel a figyelmet.
