Kaiser Ottó fotóművésszel eljuthattok romos várakba és vidéki templomokba, bekukkanthattok Mátyás konyhájába és dombok lankáira.

Kaiser Ottó fotóművész szó szerint bejárta már a Földet. Utazásainak egyik fő célja a magyarság felkutatása és megörökítése szerte a világban, legyen az külföldön élő, ott alkotó író, művész, vagy éppen a régi hagyományok szerint élő juhász, zenész. Útjai során lefotózta az épített örökséget és a népművészet gyöngyszemeit is. Új oldalán a Kárpát-medence 1000 magyar csodájából válogat, hangulatos képekkel és érdekes információkkal.

1. Aracs (Araca, Szerbia) – pusztatemplom

A Délvidék egyik legkorábbi építészeti emléke a Törökbecse (Opostina Novi Becej) közelében található, XIII. század első harmadában épült román–korai gótikus templom. A kőzetek vizsgálata alapján kiderült, hogy a mészkőtéglák a Budai-hegységből származnak. Az épület sorsát a XVI. századi török pusztítások pecsételték meg.

 

14 bakancslistás gyöngyszem a Kárpát-medencében2

2. Bántornya (Turnisce, Szlovénia) – románkori templom

A templomot Aquila János freskói díszítik, akinek alkotásaival több faluban is találkozhatunk Magyarország nyugati részén. 1383-89 között Bántornyán munkálkodott. Először a szentélyt festette ki, majd 1389-ben a templom hajóját. Itt látható egyik legismertebb munkája, Szent László legendája. A mester önarcképét több helyen belekomponálhatta alakjai közé, de itt Bántornyán a megrendelő Bánffy család nem engedélyezte.

 

Bántornya (Turnisce, Szlovénia) – románkori templom

3. Eger (Magyarország) – Főegyházmegyei Könyvtár

 

Kultúrtörténeti szempontból az egyik legjelentősebb létesítmény az egri Főegyházmegyei Könyvtár, melyben 34 középkori kódexet, 94 ősnyomtatványt, 207 levelet Mikes Kelementől és az ország egyetlen Mozart-kéziratát őrzik. A nagyterem freskóinak megfestését Eszterházy Károly püspök Kracker János Lukácsra bízta, aki egy technikai bravúrt alkalmazott, hiszen a mennyezet kupolaszerűsége csupán látszat. Az ábrázolt „boltozat” magassága ugyanis nincs egy méter. Amikor a legjelentősebb hazai barokk freskófestő Maulbetsch meglátta a grandiózus alkotást, elragadtatásában azt mondta: „Én ennyit nem tudok”.

 

Eger (Magyarország) – Főegyházmegyei Könyvtár

4. Füzér (Magyarország) – Füzéri vár

 

Építésének pontos ideje ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy a tatárdúlás előtt már állt a vár a vulkáni sziklaszirten, amely Füzér falu fölé emelkedik 170 méterrel. Ez év tavaszától visszanyeri középkori fényét, megújul a palotaszárny és a várkápolna, valamint az alsó bástya.

 

Füzér (Magyarország) – Füzéri vár

5. Kézdivásárhely (Targu Secuiesc, Románia)

 

A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa. Ősidőktől fogva vásáros hely állt itt. 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette, de 1567-ben már Kézdivásárhely néven vált jelentőssé. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házából 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja volt, itt öntötte ágyúit Gábor Áron. Napjainkban „mese-házak” között sétálhatunk a főterén. Itt született a kortárs erdélyi irodalom három kiemelkedő költője: Markó Béla, Fekete Vince, Sántha Attila.

 

Kézdivásárhely (Targu Secuiesc, Románia)

6. Kolozsvár (Cluj-Napoca, Románia) – Házsongárdi temető

 

1585-ben, a pestisjárvány idején alapított temetkezési hely. A sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye, az erdélyi írók, költők tudatában szimbólummá növekedett kegyhely. Valójában vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ide az évszázadok folyamán magyarok, románok, szászok.

 

Kolozsvár (Cluj-Napoca, Románia) – Házsongárdi temető

7. Marosvásárhely (Targu Mures, Románia) – Teleki Téka

 

A könyvtárat 1802-ben gróf Teleki Sámuel alapította, aki vagyona nagy részét, több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította. Az 1880-as évektől kezdve az intézmény lassan könyvtárból könyv-múzeummá alakult át, ma több ősnyomtatványt, jelentős számú régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz.

 

Marosvásárhely (Targu Mures, Románia) - Teleki Téka

8. Nagytótlak (Selo, Szlovénia) – Szt. Miklós körtemplom

 

A XIII. században épült rotundát megkímélte az 1241-42-es tatárjárás. 1490 körül egy későgótikus szárnyas oltárt helyeztek el benne, amit azonban 1864-ben Pestre szállítottak. Szlovéniában a maga nemében egyedülálló, hiszen hozzá hasonlóak, csak az országhatár magyar oldalán találhatók. Freskói ugyancsak jelentősek.

 

Nagytótlak (Selo, Szlovénia) – Szt. Miklós körtemplom

9. Nagyvárad (Oradea, Románia) – Neolog zsinagóga

 

1878-ban a zsidó hitközség a Körös partján egy monumentális méretű, 1000 férőhelyes zsinagógát épített, melynek freskóit a kassai Horovitz Mór készítette, az impozáns kupola terveit pedig Busch.

 

 Nagyvárad (Oradea, Románia) – Neolog zsinagóga

10. Pécs (Magyarország) – Szent Péter és Szent Pál Székesegyház

 

A Szent István király idejében alapított bazilika építészeti és kőszobrászati munkálatai közel egy évszázadon át folytak. Mai képe a XIX. századi állapotát tükrözi, de a természetesen sok száz év stílusjegyeit hordozza magán, hiszen végigkísérte a magyarság történelmét, többször pusztítás áldozatává vált, s mindig a kor stílusának szellemében épült újjá. Az egyetlen négy főtoronnyal ellátott templom Magyarországon.

Pécs (Magyarország) – Szent Péter és Szent Pál Székesegyház

11. Szabadkai zsinagóga (Subotica, Szerbia)

 

1902 szeptemberében szentelték fel Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek tervei alapján a magyar zsidóság egyetlen szecessziós stílusban megálmodott szakrális épületét. Európa második legnagyobb zsinagógája Zsolnay cserepekkel és Róth Miksa üvegablakaival büszkélkedhet, de sorsa a hetvenes években kérdésessé vált. A központi kupola elfordult és oldalra billent, s az egész épületet összeomlással fenyegette. A zsidó közösség ekkor Szabadka városának ajándékozta a zsinagógát. A város helyreállította a kupolát és megkezdődtek a ma is tartó felújítási munkálatok. 1990-ben Szerbia is a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta az épületet, amely ma is egyike a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógáinak.

 

Szabadkai zsinagóga (Subotica, Szerbia)

12. Tövis (Teius, Románia) – római katolikus templom és kolostor

 

1442 és 1449 között a törökök ellen vívott marosszentimrei csata emlékére Hunyadi János építette az épületegyüttest. 1603-ban Giorgio Basta tábornok II. Rudolf császár kegyetlenkedő katonái élén jószerivel elpusztította. Romjaiból Apor István építette újra 1701-ben. Mai neogótikus berendezése 1895-ben készült el, sokszáz éves kegytárgyait naponta használják.

 

Tövis (Teius, Románia) – római katolikus templom és kolostor

13. Visegrád (Magyarország) – Fellegvár

 

A Magyar Királyság a XIV-XV. században komoly európai tényező volt, nagyszabású lakomákkal, diplomáciai fogadásokkal. Mátyás király olasz feleségnek, Beatrix királynénak és udvartartásának hatására megújult a hazai gasztronómia. Az itáliai krónikások feljegyzései szerint az erősen fűszerezett ételek voltak különösen kedveltek, megfelelőek a magyar emberek lobbanékony természetének.
A képen Kohári Gabriella régész és történelemtanár, a reneszánsz konyha rajongója és kiváló ismerője készít csapatával ünnepi fogásokat a Fellegvár rekonstruált Mátyás-kori magánkonyhájában.

 

Visegrád (Magyarország) – Fellegvár

14. Zempléni-hegység (Magyarország)

 

A bevezetőben épített és tárgyi emlékeket ígértem elsősorban, tehát felvetődik a kérdés, hogy mit keres itt ez a kép. A válasz egyszerű: nem bírom kihagyni, mert a Zemplén nekem maga a csoda. A földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik, ma használatos elnevezése csak az I. világháború után kezdett el terjedni. Névadó települése a mai Szlovákiában található.

Az oldalon látható képek egy most készülő, karácsonyra megjelenő könyvben lesznek láthatók. A Kárpát-medence 1000 magyar csodája 500 oldalon mutatja be a térség épített és tárgyi emlékeit, kulturális és történelmi emlékhelyeit. A fotókhoz szöveget is ír Kaiser Ottó, ahogyan a nemrég megjelent A magyar népművészet 1000 csodája című kötetben is tette.

 

Zempléni-hegység (Magyarország)

Kaiser Ottó

 

Pápán született, itt járt gimnáziumba, majd két évig műtermi portréfényképezést tanult. Pályáját fotóillusztrátorként kezdte, de dolgozott műtermi fotósként is. Kisvárosi fényképészek műtermeiben tanulta a fényképezést, majd több hetilapnak és magazinnak volt munkatársa. Város-, táj- és portréfotókat készített, valamint a határon túli magyar kulturális élettel foglalkozott, de az emberábrázolás vált számára a legfontosabbá. Számos kötete jelent meg. Megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztet.

 

Forrás: szeretlekmagyaroroszág