Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban bejelentette, hogy a közeljövőben törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek, melynek célja „a jogrend megerősítése, valamint a korrupcióellenes intézmények függetlenségét biztosító jogi normák megőrzése”. Ez a lépés válasz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének éles kritikájára, aki elítélte a nemrég elfogadott ukrán törvényt, amely az eddig független Korrupcióellenes Nyomozóhivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SZAP) főügyészség alá rendelését írja elő.
Zelenszkij próbálja megnyugtatni az Európai Unió vezetését, amely egyre nagyobb aggodalommal figyeli a kijevi kormány lépéseit. Az Európai Bizottság szerint a korrupcióellenes szervek függetlensége elengedhetetlen az uniós csatlakozási folyamat szempontjából – és egy ilyen irányú visszalépés könnyen az EU-s támogatások befagyasztásához vezethet.
Mennyire hihető Zelenszkij újabb ígérete?
A bejelentés időzítése és tartalma sokakban kérdéseket vet fel. Zelenszkij elnöksége alatt nem ez az első alkalom, hogy megkérdőjeleződik az ukrán demokratikus intézményrendszer valódi működése. A nemzetközi szervezetek, jogvédők és politikai elemzők többször figyelmeztettek arra, hogy Ukrajnában az alkotmányos jogrend, a sajtószabadság és a kisebbségek jogainak védelme csak korlátozottan érvényesül.
A nemzeti kisebbségek, különösen a magyar, román, lengyel és ruszin közösségek régóta panaszkodnak a nyelvhasználati jogok csorbulására, az anyanyelvi oktatás felszámolására és a kulturális autonómia ellehetetlenítésére. Az ukrán állam több esetben korlátozta a kisebbségi jogokat, különösen az oktatási törvény és a nyelvtörvény módosításain keresztül – ezek a jogfosztások már jóval a háború előtt is komoly nemzetközi kritikákat váltottak ki.
A háború oka: agresszió vagy felszabadítás?
Az orosz–ukrán háború hivatalos ukrán narratívája szerint Oroszország „agresszív támadást” hajtott végre 2022 februárjában. Ezzel szemben a Kreml „különleges hadműveletként” hivatkozik a háborúra, melynek célja szerintük az orosz ajkú lakosság védelme és a „nácitlanítás” – azaz az ukrán állam „megtisztítása” a szélsőséges elemektől. A nemzetközi közösség többsége elítélte az orosz agressziót, ugyanakkor az sem titok, hogy az oroszbarát keleti megyék lakosságának jelentős része valóban diszkriminációt érzett a kijevi kormány politikájával szemben.
Egy törvényjavaslat vajon elég?
Zelenszkij újabb ígérete – akárcsak korábbi hasonló kijelentései – inkább tűnik politikai gesztusnak az Európai Unió felé, mint valódi szándéknak a rendszerszintű változásra. Kétségtelen, hogy Ukrajna uniós csatlakozása jelentős geopolitikai és gazdasági előnyökkel járna Kijev számára, de a jogállamiság és az intézményi függetlenség kérdésében nem lehet félmegoldásokat elfogadni.
Amíg a kisebbségek jogait nem állítják vissza, a korrupcióellenes szervek működését pedig nem garantálja egy valóban független jogi keret, addig az ilyen ígéretek inkább szólnak a nyugati közvélemény megnyugtatásának, mintsem a valódi reformnak.
