A Nyugati-Mátra-Zagyvavölgye kistáj mentén találkozik az Alföld és a hegyvidék. A város topográfiailag az Északi-középhegység és az Alföld határterületén fekszik. A megye természetföldrajzi tájbeosztása szerint ez a vidék az Észak-Alföldi hordalékkúp-síksághoz tartozik, a város a Hatvani-síkon terül el. Geológiailag a terület kis részének alkotóelemei a homokos vályog, löszös üledék, nagyobbrészt középkötött vályog, glaciális és alluviális üledék. Legmagasabb pontja a 179 méteres Strázsa-hegy. A terület kialakításában nagy szerepet játszott a Zagyva folyó, amely hordalékával feltöltötte a felszín mélyebb fekvésű részeit. A kedvező adottságú folyóvölgy, a homokos-löszös talajú hordalékkúpok folytán a termőtalaj mezőgazdasági művelésre alkalmas. Ez a terület az ország egyik legfrekventáltabb gabonatermesztő körzetei közé tartozott a múltban és ma is. A talajviszonyokat vizsgálva elmondhatjuk, hogy a térségben a réti öntéstalaj dominál, kismértékben jellemző még a réti szolonyec, illetve a csernozjom barna erdőtalaj. Megtalálható a homok mellett a humuszban gazdag feketeföld és a mezőségi barnatalaj is. A térség mezőgazdasági művelésre nagyon alkalmas, kiváló gabona- és zöldségtermesztő vidék. Csapadékviszonyai változóak: 500-850 mm közötti az éves csapadék mennyisége.
Vízrajz
A városon folyik keresztül a Zagyva folyó, amely jelentősen meghatározta az itt élők tevékenységét, befolyásolta a település történelmét. Ma a két városrészt, Óhatvant és Újhatvant választja ketté. A folyó 625 méter tengerszint feletti magasságban ered a Karancs és a Medves hegy között, Zagyvaróna határában; hossza 179 km. Vízgyűjtő területe 5676 km2. Szolnoknál torkollik a Tiszába. Az egyre inkább enyhülő téli időjárás miatt összefüggő vékony jégpáncél csak nagyon ritkán borítja, a jégképződés december közepe és február közepe között valószínű. Általános vízállása ma alig éri el a 40 centimétert. A Zagyva legjelentősebb mellékvizei a Galga, Tarna és a Tápió.
A folyó ma megfelelően kialakított árvízvédelmi töltések között halad, vízszintjét több zsilip és tározó is szabályozza. Sebessége ezért jelentősen lelassul, így az állóvizekre jellemző növénytársulások – békalencse, vízitök, nyílfű, virágkáka, gyékény, nád, hínárok – is megjelentek. Vízügyi szakemberek és a természetvédők szerint is szükség lenne a meder kotrására.
A város területén ömlik a Zagyvába a Nógrád-patak (de emlegették Bér-patak, Heréd-patak néven is), amelynek neve utal forrásvidékére is. A Nógrád megyei Ordaspusztán ered, Bér község felett; hossza 29 km. Vízgyűjtő területe 316 km2, átlagos vízhozama 0,74 m3/sec. Mellékágai a Vanyarc-patak, Versegi-patak, Nógrádi-patak, Bujáki-patak és az Erdőtarcsai-patak. A patak által érintett települések: Bér-Szirák-Egyházasdengeleg-Héhalom-Nagykökényes-Heréd-Hatvan.
Évszázadokon keresztül nemcsak áldás volt az itt élőknek a Zagyva folyó, hanem gyakran átok is, ugyanis amíg nem készültek el a gátak, addig többször is elöntötte a folyó a települést.
Viszont ehhez kapcsolódóan elmondhatjuk azt is, hogy az itt élők ivóvíz-szükségletét századokon keresztül a Zagyva, illetve a Nógrád-patak biztosította.
A talajvíz a város területén átlagban 2-10 méteres mélységben található. Egészen a hetvenes évek közepéig a családi házas övezet ásott és fúrt kútjaiból nyerte a lakosság az ivóvíz-szükségletét. Az innen származó víz ma már nem alkalmas emberi fogyasztásra. A Hatvani Környezetvédő Egyesület által végzett vizsgálatok a közelmúltban kimutatták, hogy a város különböző pontjain mért ásott kutak nitráttal és foszfáttal erősen szennyezettek. Ennek oka a szennyvízhálózat kiépítetlensége, a nyitott rendszerű szennyvízderítők nagy száma, és a korábbi évtizedekben alkalmazott nagyüzemi műtrágyázás.
A város határában található három bányató vízszintje is összefüggésbe hozható a talajvíz-viszonyok alakulásával. A három tó vízfelülete összesen 12 535 m2 nagyságú. Ennek nyári párolgása, illetve a csapadékos időjárás esetén tapasztalható emelkedése kihat a vele határos területekre is. Ezért a Csányi út-Delelő út alkotta városrészben is igen magas a talajvízállás, így több ház alagsora, pincéje használhatatlanná vált. Ez a rész egyébként a város tervezett pihenő-övezetéhez tartozik, nyaranta ezrek fürdenek az egyébként igen mély, ezért különösen veszélyes bányatavak vizében. A környező területen ezen időszakokban kemping működik, és kiépült egy hétvégi házas övezet is, ám mivel a szennyvíz elvezetése nem megoldott, ezért a tavak vízminősége folyamatosan romlik. A Hatvani Környezetvédő Egyesület 2003 nyarán hat köbméter szemetet, és tíz köbméter zöld hulladékot gyűjtött össze a Tuzsony-tó rehabilitációs tisztítása során.
Az 1960-as években egy próbafúrás során az újhatvani városrészben termálvizet találtak a szakemberek, amelynek szakszerű feltárása 1971-ben indult meg. Akkor egy kismedencét alakítottak ki, amelyet a későbbiekben folyamatosan fejlesztettek. Ma 1057 méter mélységből termelik ki a 40 C-os nátriumkarbonátos hévizet, amely ivókúra esetén gyomor- és bélrendszeri panaszok kezelésére is szolgál. Emellett egy hideg vizes kút is található itt. A strand 1974-ben nyitotta meg kapuit, ma a közművesített, parkosított területen négy medence található, amelyből az egyik 900 m3-es szabálytalan ötszög alakú, a másik 17 méter kör átmérőjű, 200 m3-es termálmedence, a harmadik a gyerekeknek készült félkörív alakú 70 m3-es, míg a negyedik az 1989-ben átadott 33,3 méter hosszú úszómedence, amely minden igényt kielégít. Az 1400 m3-es feszített vízfelületű, korszerű szűrős vízforgató berendezéssel ellátott medencében kisebb úszóversenyek megrendezésére is lehetőség nyílik. Kánikulai napokon ezrek hűsölhetnek itt. Az önkormányzat a tulajdonában lévő strand üzemeltetői jogait hosszú távra bérbe adta.
Állatvilág
A környék állatvilágában a nagyobb mezei és erdei vadak közül legelterjedtebb az őz, a róka, a nyúl, kisebb ragadozók, a nyest, a menyét, a görény, s a Zagyvában itt-ott a vidra. Ma is gyakori emlősök a hörcsög, az ürge, a vakond, a sündisznó. Madarak közül a fácán, szürke- és feketerigó, fecske, veréb, seregély, bagoly- és harkályfélék, szarka, széncinege, pinty, tengelice, mezei pacsirta stb. A tavak környékén megtalálható a kis vöcsök, pocgém, különböző récék, szárcsa, vízityúk, piros lábú cankó, dankasirály. Vonulási időben felbukkan itt a sarki búvár és a hantmadár is. Viszonylag ritka ma már a gólya, a fogoly és a fürj. A Zagyvában csak értéktelen kisebb halak (keszegfélék, mint például a domolykó, vagy másképpen jász keszeg stb.) találhatók. Fellelhető kétéltűek és hüllők, a tarajos gőte, ásóbéka, barna- és zöldvarangy, zöld levelibéka, kacagó vagy tavi béka, mocsári teknős, fürge- és zöld gyík, erdei és vízisíkló.
Növényvilág
Ma a város összterülete 8066 hektár, amelyből belterület 1140 hektár, zártkert 390 hektár, míg a többi – 6536 hektár – külterület. A külterület megoszlása művelési ágak szerint: szántó 67%, gyümölcsös 5%, szőlőültetvény 2%, rét 3%, legelő 2%, erdő 6%, a művelés alól kivett területek aránya 15%. A város körzetében mindössze 210 hektárnyi erdő található, ennek faállománya zömmel akác, nyár, kevés fenyő és tölgy. A valamikori vízi világra jellemző növényzetnek csak itt-ott maradt hírmondója, egy-egy nádas, sásos, zsombékos folt és néhány fűzfa.
Érdekességként megemlíthető, hogy mintegy ötmillió évvel ezelőtt vidékünkön trópusi éghajlati viszonyok uralkodtak, amit jól bizonyít, hogy Vígh Gyula régész a Strázsa-hegyen 13 fajta trópusi emlősállat maradványait tárta fel. Dr. Gaál István az 1943-ban, Budapesten megjelent Az alsó-pliocén emlősmaradványok Hatvanból címet viselő tanulmányában (Geologica Hungarica 20. szám) részletesen leírta az ásatás helyszínét, és foglalkozott az itt talált növényi és állati maradványokkal.
A város határában több természetvédelmi szempontból értékes erdőterület található (például kisgombosi öregtölgyes, sóderbánya környéki bokorfüzesek, fűziligeterdők), míg a sóderkitermelés folytán létrejött mesterséges bányatavak a vízi világ paradicsomának számítanak. A természetvédők egy alapítványi pályázaton 1.000.000 forintot nyertek egy tanösvény kialakítására, a gombosi öreg tölgyes erdőben már megkezdték a munkálatokat.
Éghajlat
A település éghajlata a Mátra közelségének köszönhetően enyhe, úgynevezett kontinentális, bár völgybeli fekvése miatt az ipari üzemek levegőszennyeződése megszorul a katlanban, ezzel növelve a légúti megbetegedések számát. Az évi csapadék mennyisége az országos átlagnál valamivel alacsonyabb. Az uralkodó szélirány északi-északnyugati. A fagyos napok számát tekintve érdekesség, hogy a település északi és déli része között is különbség van, míg az északi felén 110-120, a déli részen csak 100-110 a zúzmarás napok száma. A zivataros napok száma északon 40-44, míg délen 32-36.
Cím: nincs megadva
Tel: nincs megadva
E-mail:
Web: http://www.hatvan.hu/varos/termeszet/termeszet.htm
