A domolykók a felső szakaszon szinte már közönségesek, de nem túl nagyok 15-25 cm-esek, remekül lehet rájuk horgászni.
Duna jobboldali mellékvize s a régi Magyarország Ny-i határfolyója. A L. két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Pitten községen alul (Alsó-Ausztriában) való egyesüléséből ered; s ezután a Lajta-hegységgel párhuzamosan DNy-ról ÉK-felé folyik. Hollern mellett irányát DK-ire változtatván, Lajtafalu mellett egészen GY-M-S megye földjére lép s Zurány és Hegyeshalom érintésével Magyar-Óvár és Moson közt a mosoni Kis-Dunába ömlik. Egész hossza 182 km.; forrásának a Dunába ömlésétől való egyenes távolsága 102 km. Egész esése (a Schwarza forrásától számítva) mintegy 1150 m. Jelentékenyebb mellékvize nincsen. A L. régi neve Litaha, ami annyit jelent mint Sárfolyó. A történelemben a L. gyakran szerepel; 1043. a L.-tól Ny-ra eső részt egészen a kahlenbergi hegységig Aba Sámuel magyar király III. Henrik német császárnak igérte és I. Endre király a triburi békében át is adta. 1246 jun. 15. csata volt itt IV. Béla király és babenbergi Frigyes osztrák herceg között, melyben az utóbbi (ki IV. Bélát akkor, midőn a tatárok elől menekült, gyáván kifosztotta) életét veszíté. (Pallas alapján)
Lajta duzzasztómű
A Lajta folyó, annak oldalcsatornái és az idők folyamán kialakult különböző ágai Mosonmagyaróvár városképének szerves részét képezik. A Lajta mosonmagyaróvári duzzasztó építésének célja az volt, hogy a folyó vizét felduzzasszák közvetlenül a Malom-csatorna kiágazása alatt és a bal parti csatorna betorkolása felett úgy, hogy a duzzasztott vizet a Malom /régi nevén Ipari csatorna/ csatornába lehessen vezetni. A csatornában (ágban) a vízre, a vízimalmok üzemeltetése érdekében volt a legnagyobb szükség. Ezen felül az ide bevezetett városi csapadékvizek és szennyvizek öblítése is fontos szerepet játszott és játszik mind a mai napig.
A műtárgy rövid ismertetése
A duzzasztó 5 db faszerkezetű elzáró nyílásból állt, melyből kettő – a középső és a jobb oldali nyílás – 1983-ban fém táblára lett átalakítva. A duzzasztómű által felduzzasztott vizet – üzemi duzzasztási szint: 120,95 mBf. – a jobb parton a 4,080 km szelvényben lévő beeresztő zsilipen keresztül engedik a Malom-csatornába. Az ágban már malmok nem üzemelnek, így a bejuttatott víz a szennyvizeket hígítja, ellátja frissítővízzel az ágat.
A vízrendszerhez tartozik még a Lajta jobb part 4,100 km szelvényében lévő Lajta jobbparti csatorna torkolata, illetve annak torkolati zsilipe, mely egyben árvízvédelmi műtárgyként működik. A zsilip a Lajta árhulláma esetén kizárja, hogy a vizek a jobbparti csatornán át a várost veszélyeztessék. A Lajta jobbparti csatorna torkolatától mintegy 500 m-re felfelé van a Megyei csatorna /köznapi nevén Büdös-árok/ öblítőzsilipje. Funkciója, hogy a Jobbparti csatorna vizéből a Megyei csatornába frissítő vizet engedjen az ott jelenlévő szennyvizek higítása illetve a folyamatos vízmozgás biztosítása érdekében.
A Lajta legnagyobb árvízhozama 100 m3/s. Ezen vízhozamból 44 m3/s-ot a Lajta balparti csatorna vezet le a duzzasztómű alatti betorkolással, 56 m3/s pedig a Lajta főágon vonul le a duzzasztóművön keresztül.
A duzzasztóműnek mind normál üzemben, mind árvízi üzemben teljes biztonsággal és folyamatosan üzemeltethetőnek /mozgathatónak/ kell lennie. Így normál üzemben, kis /2-3 m3/s/ és közepes /8-10 m3/s/ vízhozam esetén a zsiliptáblák megfelelő mértékű leengedésével a duzzasztómű felvízi oldalán olyan mérvű duzzasztás hozható létre, hogy a Malom-árokba és a Megyei csatornába a szükséges vízhozam biztosítható legyen. /3 m3/s és 0,2 m3/s./ Ha a Lajtán árhullám érkezik a duzzasztást az áradásnak megfelelően meg kell szüntetni.
Cím: nincs megadva
Tel: nincs megadva
E-mail:
Web: http://www.fischinfo.com/folyok/mosonicsat.htm
