forrás: MTI
Felborult a német képlet, és ezt már a politika is próbálja kommunikálni. A Welt am Sonntag úgy tudja, Németország több tartományában is előfordult, hogy a menekültként számon tartottak hosszabb-rövidebb időre hazaugranak nyaralni hazájuk azon részébe, ahol rendezettek a körülmények.
Haza kell küldeni azokat a menekülteket, akiknek hazájában megszűntek a menekülésre késztető okok, maximálni a befogadható bevándorlók számát és megszüntetni a kettős állampolgárság intézményét – mondja a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), Berlin pedig még idén megállapodna Kabullal azoknak az afgánoknak a visszatelepítéséről, akiknek a menedékkérelmét elutasították, vagy önként térnének vissza hazájukba.
Kiszelly Zoltán a 180 percben
A német bevándorlás-politika a jelek ellenére sem változik gyökeresen, a német gazdaságnak ugyanis továbbra is százezres nagyságrendben van szüksége lehetőleg olcsó munkaerőre, vita legfeljebb abban van a kormányzó pártok közt, hogy hány ember érkezzék – jegyezte meg a Kossuth Rádió reggeli műsorában Kiszelly Zoltán elemző.
Az biztos, hogy egy-másfél millió embert Németország sem tud integrálni, ezért most megindult valamiféle számháború. Látszik, hogy Merkel nem akar látványos hátraarcot csinálni, a CSU azonban már csak évi 200 ezer emberről beszél, és a szociáldemokraták és felső korlátot emlegetnek, igaz, egyelőre számok nélkül, az a kiindulásuk, hogy annyi ember kell, amennyit az ország képes befogadni – tette hozzá.
Az integráció azonban nem megy zökkenőmentesen. A német munkaügyi központ adatai szerint a migránsok közül alig áll valaki munkába. Az 500 legnagyobb német tőzsdei cég összesen körülbelül 60 embert foglakoztat, ebből 50-et az állami tulajdonú posta.
Nem az angolul jól beszélő, integrálódni képes szír középosztály jött, ahogy azt a német kormány kommunikálta egy-másfél évvel ezelőtt, hanem nagyrészt Afganisztánból, Pakisztánból és az észak-afrikai országokból érkeztek a képzetlen, nyelvet nem beszélő migránsok.
Az ő tanfolyamaikat, megélhetésüket 5-10 évig is finanszírozniuk kell a német adófizetőknek, akik korábban arra számítottak, 2-3 év után a bevándorlók ezt majd a munkájukkal, adójukkal visszafizetik. Itt borult fel tehát a képlet, és ezt próbálja most már a német politika is kommunikálni – hangsúlyozta az elemző.
A bevándorlók egyébként 400 eurós alapösszegű támogatást kapnak, úgy, hogy az összeg az eltartott gyermekek száma arányában növekszik, finanszírozzák a lakhatásukat, cipőt, bútort kapnak a szociális ellátás keretében, közben pedig van, – legalábbis ezt írta a Welt am Sonntag a berlini munkaügyi hivatalra hivatkozva -, hogy a menekültként számon tartottak hosszabb-rövidebb időre hazaugranak nyaralni hazájuk azon részébe, ahol rendezettek a körülmények.
Ráadásul otthon mindezt el is újságolják, és kitanítják a többieket, mit kell tenni, mondani ahhoz, hogy ne küldjék haza, és biztosan megkapja a menekültstátuszt, így, ha lehet, még többen kelnek majd újra – hangzott el a Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában.
