forrás: Kossuth Rádió – 180 perc
Az alaptörvénymódosítás-szavazáskor fontos kérdést váltott aprópénzre az ellenzéket játszó, népszerűségét növelni akaró Jobbik, ez hosszú távon biztosan visszaüt, ráadásul a vadászaton rossz irányba lőtt – mondta az elemző a 180 percben.
Boros Bánk Levente a 180 percben
Nem volt meg a kétharmados többség, nem szavazta meg a parlament kedden Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslatát. Az indítvány kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Az előterjesztésre 131-en szavaztak igennel – a szükséges 133 helyett. A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták. Az ellenzékiek közül hárman voksoltak nemmel: Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter. A többi ellenzéki képviselő nem nyomott gombot. Az MSZP pedig már korábban jelezte: nem vesz részt a szavazáson.
Így látták a pártok
A Fidesz-frakció szerint kiderült, hogy az ország csak a kormánypártokra számíthat a betelepítési kvóta elleni küzdelemben, a Jobbik és az szocialisták pedig becsapták az embereket. Az MSZP úgy reagált, a menekültválságot sem a népszavazás, sem az alkotmánymódosítás nem tudja megoldani, közös európai fellépés kell. A DK szerint a kormánypártok érvénytelen népszavazásra hivatkozva, felhatalmazás nélkül próbáltak alaptörvényt módosíttatni, de ez nem sikerült nekik. A Jobbik közölte: a letelepedési kötvények kivezetése esetén akár 24 órán belül hajlandók megszavazni az alaptörvény módosítását; az ügyben ötpárti egyeztetést kezdeményeznek péntek délelőttre. Az LMP szerint a módosító javaslat csak a népszavazási kampány része volt, miközben nem születtek érdemi döntések a migráció ügyében. A KDNP úgy látja: az alaptörvény módosításáról felelős kormány és felelőtlen ellenzék szavazott.
Rossz bizonyítvány
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzője szerint az ellenzék hosszú távon biztosan rossz bizonyítványt állított ki magáról a keddi döntéssel, hiszen nem volt hajlandó nyíltan állást foglalni és támogatni egy, a kormánypártok szűken vett érdekein messze túlmutató jelentős kérdést, amely Magyarország szuverenitásáról és az EU-hoz való viszonyáról szól.
Vérszagot kapott
A Jobbik a szakember szerint egyszerűen vérszagot kapott, azt gondolta, most megmutathatja a kormánynak, hogy politikai tényező, és megzsarolhatja a miniszterelnököt, a kormánypártokat. A Vona Gábor vezette párt népszerűsége ugyanis megrekedt, nem tudtak már tényezőként fellépni, és abban bíztak, ez lehet az eszköze annak, hogy róluk szóljon a közbeszéd. És valóban, az ellenzéki párt az elmúlt hónapban többet is szerepelt, és bár látszólag a letelepedési kötvény ellen kampányolt, közben nyilvánvalóvá tette, hogy a párt érdekét a nemzeti ügy fölé rendelte, ami mögött 3,3 millió szavazó biztosan áll – mondta az elemző a 180 percben.
Rossz irányba lőtt
Az érdekes egyébként, hogy a párt ezen a vadászaton rossz irányba lőtt, ugyanis két, egymással össze sem mérhető, nem azonos súlyú kérdést kapcsolt össze, hiszen a letelepedési kötvény ügye nem említhető egy lapon azzal, hogy az EU egy tagországgal szemben megfogalmazhat-e diktátumokat. Ezt a fontos kérdést váltotta most egy kommunikációs fogással aprópénzre az ellenzéket játszó, népszerűségét növelni akaró Jobbik, ám ezt a következő években sokszor a fejükre olvassák majd, ha másért nem azért, mert saját szavazóik is támogatták a kvótaellenes népszavazást.
A Századvégnél készült országos közvélemény-kutatás szerint a magyarok többsége az országra nézve kockázatosnak tartja, hogy az ellenzék nem szavazta meg a kötelező betelepítési kvótákkal kapcsolatos alkotmánymódosítást. A megkérdezettek kétharmada várta volna, hogy a parlament elfogadja a módosítást – a népszavazás eredményének megfelelően. A szavazás délutánján készített országos reprezentatív felmérés tanúsága szerint a választók többsége (56%) úgy véli, veszélyt jelent az országra, hogy az ellenzék megakadályozta a kötelező betelepítés tiltásával kapcsolatos alkotmány-módosítás elfogadását, mert így Brüsszelnek nagyobb lehetősége nyílik a betelepítés kikényszerítésére. A megkérdezettek körülbelül harmada (36%) szerint a történtek nem hordoznak ilyen kockázatot. A magukat jobboldalinak vallók 83, a baloldaliaknak 25%-a tartja kockázatosnak az ellenzék döntését, a Fidesz-szavazók körében ez az érték 85, a Jobbik választóinak körében 55%. Azok közül, akik részt vettek az október másodikai népszavazáson, 81% ítélte kockázatosnak a történteket, a referendumon nemmel voksolók 92%-a. A válaszadók 67%-a várt volna alkotmánymódosítást a népszavazás eredményének ismeretében – derült ki az adatfelvételből. Ez az érték a Fidesz választóinak körében 95%, a Jobbik-támogatók körében pedig 70%-os volt. Az ellenzéki erők e tekintetben tehát szembekerültek a választók többségi elvárásaival, a Jobbik esetében pedig saját támogatóik várakozásaival is.
