Villányi Portugieser
Villány szülöttei, Teleki Zsigmond és fia Teleki Sándor világviszonylatban rangos helyet foglalnak el az alanynemesítők sorában. Az általuk előállított, felnevelt és a termesztésbe bevezetett fajták, illetve ezek további szelekciójával nyert klónok ma is a világ legelterjedtebb alanyfajtái közé tartoznak.
A filoxéravész előtt a térségben sok fajtát termesztettek. A Kadarka és a Kék oportó a török hódoltságot követő időszakban kerültek a borvidékre.
A villányi borvidéken ma is meglehetősen sok fajtát termesztenek kisebb-nagyobb területen, melyek közül ez idő szerint a legelterjedtebbek az Olasz rizling, illetve a Kék oportó.
A borvidéket ökológiai adottságai fehérborszőlő- és vörösborszőlő- fajták termesztésére egyaránt alkalmassá teszik. Villány térségében főképpen a vörös bort adó, Siklós környékén elsősorban a fehér bort adó fajtákat termesztik. A borvidék egészét tekintve a vörösborszőlő-fajták területe valamelyest meghaladja a fehérborszőlő-fajtákét.
A Villányi borvidék mindkét körzetében jelenleg ajánlott fajták: Chardonnay, Hárslevelű, Olasz rizling, Rajnai rizling, Pinot blanc, Sauvignon, Tramini, Ottonel muskotály, Kék oportó, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir; engedélyezett fajták: Királyleányka, Rizlingszilváni, Zengő, Szürkebarát, Sárga muskotály, Zenit, Zöld veltelini, Kadarka, Zweigelt, Blauburger.
A borvidék borai
A borvidéken a vörös- és fehérborszőlő-fajták közel azonos arányban vannak jelen, a köztudatban mégis inkább az itt termett vörösborok ismertebbek.
A Kék oportó fajta önálló magas minőségű bort csak ezen a borvidéken terem.
A többi vörösborszőlő-fajta a mediterrán borokhoz hasonló szép színű, intenzív illatú, testes, telt lágy és bársonyosan finom csersavú bort terem. a vörösborok jellegükből következően alkalmasak fahordós érlelésre. Ezekből a fajtákból a borvidéken kiváló rozé borok is készíthetők.
A fehérborszőlő-fajták közül a késői érésűek jól beérnek, belőlük akár természetes csemegebor is készíthető (pl. Hárslevelű). A fehérborok fajtajellegesek, teltek, illat- és zamatanyagban gazdagok, rendkívül harmonikusak.
A kék oportó portugál, más vélemények szerint osztrák származású, Magyarországon elterjedt szőlőfajta. Az Európai Unió szabályai szerint a kék oportó nevet a borospalackok címkéjén Magyarországnak ki kell vezetnie a piacról (mert helyre utal, akár a tokaji); a külföldön elterjedt portugieser név helyettesítheti.
A meleg termőhelyeket szereti. Tőkéje közepes fejlődésű, elterülő vesszőkkel. Fürtjei közepesek, vállasak és közepesen tömöttek. Bora nagy csersavtartalmú, szép vörös színű, gyorsan fejlődő. Bőven termő fajta, szeptember első felében már érik. Magyarországon kívül Németországban és Ausztriában népszerű.
Vannak szürke, zöld és fehér változatai is, de ezek ritkák, kivéve az osztrák Grüner Portugiesert (zöld).
Magyarországon főleg az egri, villányi, szekszárdi, hajós-bajai borvidékekre jellemző. Mintegy másfél ezer hektáron termelik, főleg az ország délnyugati részén.
Borát a hétköznapok vörösborának tartják és sokáig azt gondolták, hogy az oportó semmiképpen sem veheti fel a versenyt például a Cabernet Sauvignonnal, de ez a vélemény (Polgár Zoltán 1999-es kék oportója után) változni kezdett.
Hasonnevei: Kék oportó, Portugizer, Blauer Portugieser, Portugieser, Porthogese, Portugalske modré, Modry Portugal, Portugais bleu[
Forrás: wikipedia.; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Ormándlak Villányi Portugieser
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
