forrás: Reuters/BBC
Amerikai kutatók bejelentése szerint jó néhány évnyi kísérletezés után napvilágot láttak a világ első „lombikkutyái”.
A Cornell Egyetem és a Smithsonian Intézet csapatának közleménye szerint a hét kiskutya – öt beagle és két beagle-cocker spániel keverék – július 10-én született meg. Létezésüket titokban tartották, és a héten jelentették be hivatalosan. Az apróságok az Ivy, Cannon, Beaker, Buddy, Nelly, Red és Green nevet kapták, és egyet leszámítva már mind otthonra talált.
Az eredményekről a PLoS One folyóiratban számoltak be.
A lombikprogramot – egyfajta mesterséges megtermékenyítési eljárás, amelynek során a petesejteket az élő szervezeten kívül termékenyítik meg a hímivarsejtekkel, majd az embriókat visszaültetik az anya testébe – a hetvenes évek óta használják az embereknél.
Alex Travis, a tanulmány egyik szerzője kifejtette, hosszú ideje igyekeznek kutyáknál is bevetni a módszert, részben azért, mivel szaporodási ciklusuk eltér a többi emlősétől. A nőstényeknél évente csak egyszer vagy kétszer van peteérés, és a peték általában kevésbé fejlettek ebben a stádiumban.
A kutatók egy korábbi sikerre alapozták kísérletüket. 2012-ben Travis laboratóriuma megalkotta Klondike-ot, az első olyan kutyakölyköt a nyugati féltekén, amely fagyasztott embrióból született meg.
A kiskutyák ugyanazon alomból, de három szülőpártól származnak. A fagyasztott embriókat egy nőstény kutyába ültették az emberi klinikákon is alkalmazott technikákkal. Az ilyen embriók alkalmazása korábban akadályokba ütközött, de a kutatók szavai szerint tökéletesítették a technikát.
A technika elősegítheti a veszélyeztetett fajok fogságban való tenyésztését, ilyen többek között az afrikai vadkutya. Travis szerint a fejlesztés emellett utat nyit a betegségekhez vezető genetikai jellegzetességek észlelésére, illetve korrigálásukra. Ezáltal ahelyett, hogy egy meglévő betegséget kezelnének, meg tudják gátolni kialakulását.
A tanulmány szerint a kutatás fényt vethet számos, az embert és a kutyát is sújtó kór genetikai hátterére. A kutyák több mint 350 hasonló, örökölhető betegségen és tulajdonságon osztoznak az emberrel, majdnem kétszer annyival, mint más állatfajok.
