A hazai autóipar gazdaságon belül betöltött kulcsfontosságú szerepe, illetve az Európai Uniós értékláncba való szoros integráltsága miatt Magyarország lenne a legnagyobb vesztese a kelet-közép-európai országok közül annak, ha Donald Trump beváltaná fenyegetését és magasabb vámmal sújtaná az Európából az Egyesült Államokba érkező autókat – állapítja meg a JP Morgan elemzése.
Totális kereskedelmi háború küszöbén állunk, célkeresztben az autóipar
2018.07.02 10:44Totális kereskedelmi háború fenyeget – Kemény megtorlást lengetett be Brüsszel
Félő, hogy az autóipari vám kivetése visszafordíthatatlan láncreakciót indítana el a globális kereskedelmi háborúban (ami mindenhol az árak emelkedéséhez vezetne), épp ezért a legnagyobb német autógyártók vezérei július 4-én találkoztak Richard Grenell amerikai nagykövettel, hogy egyeztessenek az amerikai büntetőintézkedésekről. A Financial Times információi szerint a cégvezérek ígéretet tettek a nagykövetnek arra vonatkozóan, hogy támogatni fogják, hogy az EU kivezesse az amerikai gépkocsik importját terhelő vámokat, ha cserébe az amerikai kormány is vállalja ezt. Angela Merkel német kancellár egyébként nemrég jelezte, hogy ő személy szerint támogatná a vámok csökkentését.
2018.07.04 20:23A legnagyobb német autógyártók Trump emberével találkoztak
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, illetve Cecilia Malmstrom kereskedelmi biztos jövő hét szerdán Washingtonba látogatnak, hogy többek között az autóipari vámok ügyét is megvitassák az amerikai vezetéssel.
Bár egy totális kereskedelmi háború egyik félnek sem az érdeke, Trump eddig beváltotta korábbi fenyegetéseit, ami jelen esetben a kelet-közép-európai országokat – köztük Magyarországot – az autóipar gazdaságon belül betöltött fontos szerepe miatt érzékenyen érintené. A JP Morgan közelmúltban közzétett elemzése ezt a témát járja egy kicsit alaposabban körbe.
Globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség nem kiemelkedően nagy autógyártó régió, hiszen Csehország, Magyarország, Románia, Lengyelország és Szlovákia nagyjából Dél-Koreával megegyező mennyiségű autót állít elő. Amennyiben azonban az autóipar GDP-arányos súlyát nézzük az exporton belül, akkor a térségünk kiemelkedik a világ országai közül.
 Klikk a képre!
|
A JP Morgan szakértői a következőképp összegzik a régió helyzetét az autóipar szempontjából:
- Funkciójukat tekintve a helyi autógyárak alacsony költség mellett működő beszállítói bázist jelentenek a nyugat-európai piac számára.
- Globális értelemben nem jelentős az iparági súlyuk ezeknek a kelet-közép-európai országoknak, a szóban forgó országok számára azonban kiemelten fontos az autóipari ágazat az exportjukon belüli magas arány miatt.
A kke-régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik, hanem abban is, hogy a CE4 országcsoport (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia) ipari termelésének a 17%-át, a foglalkoztatásnak pedig a 16%-át adja a szektor.
Az ágazaton belül érdemes megkülönböztetni két fő termékcsoportot: a kész autókat és az autóalkatrészeket (illetve ezek exportját). Általános jelenség, és a lehetséges gazdasági következmények szempontjából kulcsfontosságú, hogy a CE4 országok autóipari kivitelének nagyobb részét adják az alkatrészek.
 Klikk a képre!
|
Van jó hír
 Klikk a képre!
|
Vagyis a CE4 országok közvetlen külkereskedelmi kitettsége az Egyesült Államok irányába alacsony, ebből a szempontból tehát kevésbé fájna nekik a kereskedelmi konfliktus kiéleződése.
Az Egyesült Államok az EU-s autóipari export nagyjából 25%-át teszi ki. A kivitel nagy részét a német autógyártók adják, amelyek ellátási láncában fontos szerepet töltenek be a kelet-közép-európai országokban található üzemek. A JP Morgan szakértői az USA-ban értékesített európai autók statisztikái alapján megállapították, hogy ugyan a kke régióban készülő autók nagy része az EU-n belül kerül értékesítésre, a helyi autógyárak EU-s ellátási láncba való szoros integráltsága miatt így is erősen ki vannak téve az USA-val való kereskedelmi viszálynak, méghozzá az autóalkatrészeken keresztül.
Az előállított alkatrészeknek magától értetődő módon három sorsa lehet:
- az EU-n belül értékesítésre kerülő autókba építik be,
- az EU-n kívül értékesítendő autókhoz használják fel,
- illetve az EU-n kívülre exportálják őket.
Ezek közül az EU-USA kereskedelmi viszály a második, illetve a harmadik csatornán keresztül sújtaná a régiós országokat. A JP Morgan szakértői első lépésként (múltbéli adatok alapján) megbecsülték a CE4 országok autóipari exportjának keresletérzékenységét, vagyis, hogy egy esetleges keresletcsökkenés mekkora visszaesést okozna a kivitelben. Mindezt az EU-n belüli értékesítésre, illetve a világ többi részébe irányuló exportra nézve is megvizsgálták.
A négy régiós országra számolt konkrét keresletérzékenységi együtthatók felhasználásával aztán kiszámolták az USA-val szembeni bruttó közvetett (vagyis az EU-s ellátási láncon keresztüli) kitettségeiket. Mivel az EU-s autóipari export 25%-át adja az USA, ezért az keresletcsökkenés elméleti maximum mértéke ez a 25% (ez persze nem egy valós forgatókönyv, hiszen a 20%-os vámok kivetése esetén sem nullázódna le az EU exportja). Ezt a 0,25-öt az országokra számolt érzékenységgel, illetve az autóalkatrészek GDP-arányos kiviteli értékével (2. ábrán a szürke oszlop) összeszorozva adódik a közvetett GDP-arányos kitettség. Végezetül az ennél jóval kisebb (a nem alkatrészek, hanem kész autók kivételéből adódó) közvetlen kitettséget hozzáadva adódik a teljes kitettség.
 Klikk a képre!
|
Az ábrán külön található a bruttó és a nettó kitettség, amely között számottevő különbség van Magyarország és Csehország esetében. Ez a hazai és a cseh autóipar alacsony hazai hozzáadott értékéről árulkodik: a magas importtartalom miatt a nettó exportvisszaesés jóval kisebb lenne a bruttó kivitel csökkenésénél, hiszen a gyengébb kereslet esetén kevesebb itthon feldolgozandó alkatrészt importálnánk külföldről, ami így a külkereskedelem visszaesésén keresztüli negatív gazdasági hatást is tompítaná.
A JP Morgan elemzői hangsúlyozzák, hogy ez a becslés csak egy körülbelüli képet hivatott adni az amerikai autóvámok lehetséges következményeiről, pontosnak nem tekinthetők az itt feltüntetett értékek. Egyrészt azért, mert kizárt, hogy a 20%-os vámok kivetése miatt nullára esne az USA-ba irányuló EU-s autóexport. Másrészt viszont a vámok kivetésének olyan másodkörös hatásai is lehetnének, amelyeket nehéz számszerűsíteni (üzleti bizalmi indikátorok romlása, beruházási aktivitás csökkenése, stb), de garantáltan súlyosbítanák a kereskedelmi háború negatív gazdasági hatásait.
Forrás: portfolio.hu
