A venezuelai amerikai katonai beavatkozás lehetőségét firtatja az amerikai sajtó a John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó jegyzetfüzetében észrevett, „ötezer katonát Kolumbiába” feljegyzés nyomán.
John Bolton a Fehér Házban tartott hétfői sajtótájékoztatón a kezében tartotta sárga jegyzetfüzetét, amelynek a kihajtott oldalán volt olvasható a kézzel írt jegyzet. A feljegyzést egy újságíró látta meg, amit telefonjával le is fényképezett, és rá is kérdezett az amerikai katonai beavatkozás lehetőségére. Bolton válaszában leszögezte: az amerikai elnök „nagyon egyértelművé tette, hogy minden megoldás elképzelhető”.
Megismételte vasárnapi kijelentését, mely szerint az Egyesült Államok által ideiglenes elnöknek elismert Juan Guaidó és a Venezuelában lévő amerikai diplomaták elleni bármilyen erőszakra az Egyesült Államok „jelentős mértékű választ” ad. Amerikai újságírók megkérdeztek egy külügyi tisztségviselőt is a jegyzet jelentőségéről, de a neve elhallgatását kérő tisztségviselő csupán annyit közölt: erről nincsenek információi.
Az AP amerikai hírügynökség tudósítója megkereste a Fehér Házat is, az elnöki hivatal azonban nem kívánta kommentálni az „ötezer katonáról” szóló feljegyzést.
A Venezuelával szomszédos Kolumbia külügyminisztériuma közleményben reagált a feljegyzésre. Közölte: nem világos, mit jelent és milyen okból szerepelt a feljegyzés Bolton füzetében.
Washington szankciókkal sújtotta a legnagyobb venezuelai állami olajvállalatot
Az amerikai kormány szankcióval sújtotta a PDVSA venezuelai állami olajvállalatot – jelentette be John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. „Kitartunk amellett, hogy leleplezzük Maduro (venezuelai elnöknek) és a haverjainak a korrupcióját, és a mai döntésünk szavatolja azt, hogy a továbbiakban ne lophassák el Venezuela népének vagyonát” – mondta Bolton, utalva arra, hogy Washington álláspontja szerint Nicolás Maduro elnök kormánya a PDVSA-n keresztül rövidíti meg a venezuelai állami vagyont.
PDVSA Venezuela legnagyobb bevételi forrása, és a Caracas számára legfontosabb külföldi vagyoneszköz, az amerikai székhelyű Citgo Petroleum olajfinomító anyavállalata.
Steve Mnuchin pénzügyminiszter közölte: az Egyesült Államok egyelőre nem vásárol nyersolajat a Maduro-kormánytól, de az állami olajvállalat elkerülheti a szankciókat, ha elismeri ideiglenes elnökként Juan Guaidót. Bizonyos tranzakciókat az olajvállalattal kapcsolatban azonban átmenetileg engedélyeztek – tette hozzá. A szankciók értelmében befagyasztották az olajvállalat amerikai törvények hatálya alá eső vagyonát és javait.
Az amerikai olajfinomítók azért feldolgozhatnak venezuelai nyersolajat
Guaidó eközben utasította az ellenzéki többségű venezuelai parlamentet, hogy kezdjék meg a PDVSA és a Citgo új igazgatótanácsának a kinevezését. Beszámolók szerint a parlamentnek sietnie kell ebben, ugyanis a PDVSA bizonyos kötvényeinek a futamideje áprilisban jár le, de ha elmarad a befektetők kifizetése, a Citgo részvényeinek 50,1 százaléka a befektetőké lesz. A kötvények biztosítékaként a Citgo részvényei szolgálnak.
Mnuchin a Citgóval kapcsolatban közölte: változatlanul folytathatja a munkáját, de a bevételeket az Egyesült Államokban befagyasztott számlára kell utalnia. Az amerikai olajfinomítók változatlanul feldolgozhatnak venezuelai nyersolajat a már megvásárolt tartalékaikból – tette hozzá.
A Bloomberg hírügynökség a hét végén jelentette, hogy Nicolás Maduro mintegy 1,3 milliárd dollár értékű aranyat akart kivenni az angol központi bankból (Bank of England), de a bank vezetői ezt megtagadták tőle. Vasárnapi sajtójelentések szerint Guaidó levélben fordult Londonhoz, hogy ne szolgáltassa ki Madurónak az aranyat, mert azzal a Maduro-kormánynak az volt a terve, hogy eladja az aranyat és az ellenértékét a venezuelai központi bankban helyezze el. Feltételezése szerint a kormány számláira utalandó pénzt a törvénytelen és korrupt rendszer arra használná fel, hogy elnyomja a venezuelai népet.
A Bloomberg meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy az angol döntést Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és John Bolton lobbizása előzte meg.
Forrűs: MTI
