Február 1-jétől nem lesz deviza alapú lakáshitel, és más típusú devizahitel Magyarországon, az ebből eredő gondok eltűnnek a hazai pénzügyi rendszerből – mondta a nemzetgazdasági miniszter szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.
Varga Mihály kiemelte: február elseje történelmi fordulónap, megkezdődik az elszámolás és a forintosítás, valamint hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is. A forintosítással 1000 milliárd forint tartozásnövekedéstől védte meg a kormány a lakosságot, az önkormányzatokat és az államháztartást – tette hozzá. Kijelentette: a kormány és a Magyar Bankszövetség egyetértett abban, hogy a bankok a devizahitelek forintosításának végéig, illetve az elszámolás lezárásáig önkéntesen fenntartják a lakásértékesítési kvótarendszert. Varga Mihály kiemelte: fennmarad a kilakoltatási moratórium, ezzel is segítik a nehéz helyzetbe került családokat.
Varga Mihály 2015 legfontosabb gazdaságpolitikai lépésének, eredményének nevezte a devizahitelek kivezetését. Hangsúlyozta: a deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek kivezetésével 3600 milliárd forintot kitevő hitelállomány forintosítása történik meg, ezzel a lépéssel mintegy félmillió család otthonát védte meg a kormány a szélsőséges és előre nem kiszámítható árfolyamváltozásoktól. A bankok elszámoltatásának következtében 25-30 százalékkal csökkennek a hitelek törlesztő részletei is.
Varga Mihály azt mondta, valódi pénzügyi katasztrófát sikerült elhárítani, ha a kormány nem lépett volna időben, mintegy 700 milliárd forinttal nagyobb adóssággal kellene szembenézniük az embereknek. A forintosítással ugyanis sikerült megelőzni azt, hogy a svájci jegybank januári döntése miatt a devizahitelesek törlesztő részletei mintegy 20-25 százalékkal emelkedjenek.
Hozzátette: azzal, hogy a devizaadósságtól való kitettség csökkent, az állami gazdálkodás terhei is csökkentek, mert körülbelül 1000 milliárd forint árfolyamveszteségtől, azaz a tartozások ekkora összegű növekedésétől védte meg a kormány a lakosságot, az államháztartást, az önkormányzatokat. Arról is szólt, hogy maguk a bankok is jól jártak, mert a forintosítás nélkül a jövőben – a jelentős árfolyamváltozás hatására – a nem fizető adósok száma ismét emelkedett volna, a nem teljesítő hitelek mögé pedig újabb jelentős céltartalékot kellett volna félretenniük a bankoknak.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: megelégedéssel nyugtázta a kormány az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett döntését, miszerint a bankok elszámoltatásáról szóló törvény összhangban van az alaptörvénnyel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddig pereskedő bankoknak is meg kell kezdeniük az elszámolást az ügyfeleikkel. Emlékeztetett arra: az Országgyűlés tavaly ősszel devizahitelek forintosítása esetében az átváltási árfolyamot a svájci frank esetében 256,47, az eurónál 308,97, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg.
Elmondta: a devizahiteles, érintett ügyfelek március és április folyamán hivatalos értesítést bankjuktól az elszámolásokról, a forintosításról. Ha az ügyfél vitatja az elszámolást, a kézbesítéstől számítva 30 napon belül panaszt tehet a bankjánál. Ha nem sikerül megegyeznie az ügyfélnek a bankkal, a Magyar Nemzeti Bank égisze alatt működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat – fűzte hozzá a miniszter.
Varga Mihály rámutatott: a kormány a magyar emberek és családok védelme érdekében tett intézkedéseivel precedenst teremtett Európában, a Magyarországon megtett lépéseket napjainkban már a nemzetközi sajtó is dicséri. A miniszter jelezte: olyan rangos gazdasági lapok, mint az Economist, vagy a Financial Times, is dicsérte cikkeiben a magyar kormányt, hogy idejében lépett, és megvédte a magyar lakosokat a svájci jegybank januári döntésének következményétől. Varga Mihály egy lengyel lap ezzel kapcsolatos mondatait idézte fel, mely szerint a magyar példa azt mutatja, hogy az államnak joga van megvédenie polgárait a pénzpiacok mozgásaitól.
Kiemelte: a devizahitelek kivezetéséhez kellettek a kormány 2010 óta megvalósított következetes lépései, amelyekkel az előző szocialista kormányok hibás döntéseit próbálta korrigálni, jóvátenni azt, hogy például az előző kormányok nem szabályozták megfelelően a bankok hitelezési gyakorlatát. Kellettek a forintosításhoz a Magyar Nemzeti Bank lépései, rendezni kellett a jogi helyzetet, szükség volt a Kúria döntésére is.
Emlékeztetett a miniszter arra, hogy 2010-ben olyan magasak voltak a kamatok, hogy az átváltás nem jelentett volna igazi segítséget a devizahiteleseknek. Másrészt, az MNB teljes devizatartalékára szükség lett volna a forintosításhoz 2010-ben, ami beláthatatlan következményekkel járt volna a forint árfolyamára. Varga Mihály hangsúlyozta: azóta a magyar gazdaság eredményei, mutatói miatt számottevően csökkentek a kamatok, így már sikerrel megvalósítható a forintosítás.
A tárcavezető egy kérdésre elmondta: a közelmúltban levelet írt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelyben szorgalmazta, hogy a parlament illetékes testületei a jegybank felügyelő bizottsága tagjainak megválasztásához minél hamarabb teremtsék meg a feltételeket, hozzák meg a döntéséket, hogy a Magyar Nemzeti Bank új felügyelő bizottsága megkezdje a munkáját.
