A Páneurópai piknik 30. évfordulója alkalmából tartottak istentiszteletet Sopronban.
Az eseményen részt vett Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor kijelentette, a magyarok mindig is hívei voltak Németország újraegyesítésének, mindig tudták, hogy a szovjet világból való kiszabadulásukat az teszi véglegessé, ha a két Németország egyesül. Az esemény utáni közös sajtónyilatkozatukban a magyar-német gazdasági kapcsolatok erősítésének szükségességéről is beszélt Orbán Viktor.
Körülbelül két hónappal az európai parlamenti választások előtt még arról cikkezett a Politico nevű brüsszeli lap, hogy Merkel nem lesz hajlandó együtt ünnepelni a Páneurópai Piknik 30. évfordulóját Orbán Viktorral, mert akkori vélelmezések szerint ez támogatást nyújtott volna a magyar miniszterelnöknek az EP-választásokon.
A Fidesz győzelmet aratott
Az EP-választáson ugyanakkor az Orbán Viktor vezette Fidesz, és az a fajta irányvonal, amelyet képviselnek nagy győzelmet aratott – jelentette ki Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója az M1 műsorában. Mint mondta, ez jelentősen befolyásolta az európai közvéleményt és az európai politika alakulását.
Szerinte Angela Merkel és Orbán Viktor személyében ma két olyan vezetőről van szó, akik
egyenlő partneri pozícióban beszélnek egymással,
hiszen az EP-választásokon elért eredmények nagymértékű politikai legitimációt biztosítanak Orbán Viktor számára.
Lánczi Tamás arról is beszélt, hogy az Európai Unió egy sokszínű és vitatkozó közösségből áll, amelyet folyamatosan egységben kell tartani, ebben áll az Európai Unió ereje is. Az elmúlt évekre ugyanakkor az volt a jellemző, mintha az EU letért volna erről az útvonalról, és feladta volna az erősségét.
A brüsszeli erők mindent megpróbáltak uniformizálni, gyakorlatilag egy utat építettek föl, amelyet minden államnak el kellett fogadnia. A magyar miniszterelnök azonban nem fogadta el a brüsszeli álláspontot, és egy másik utat jelölt ki.
Véleménye szerint egyfajta fordulat következett be Németország és Brüsszel részéről azt illetően, hogy egyre több dolgot ismernek be, és megértették, hogy
nem lehet diktátumok alapján kormányozni Európát.
Hozzátette, az európai uniós pozíciók elosztásánál is ez az elv érvényesül, konfliktusok és kompromisszumok kellenek ahhoz, hogy megoldás szülessen egy kérdésben.
Elmondta, Angela Merkel állásfoglalása is megváltozott, mert már nem arról beszél, hogy Európát el kell árasztani bevándorlókkal, hanem a kiváltó okok rendezését szorgalmazza. Ezt hangsúlyozza Magyarország is már jó néhány éve, hogy „ott kell segíteni, ahol a baj van, és nem a bajt kell helybe hozni” – tette hozzá.
Németország és Magyarország is önérdekű szereplő
A pozíciók ugyanakkor még nem változtak meg, szerinte Németország és Magyarország is egy önérdekű szereplő, vannak közös érdekeik, de több kérdésben egymás kihívóiként is megjelennek. Lánczi Tamás felhívta a figyelmet az őszi, európai uniós költségvetési vitára, illetve a még be nem töltött uniós pozíciókra, ahol várhatók még konfliktusok és küzdelmek is egyaránt.
Véleménye szerint egyfajta fordulat következett be Németország és Brüsszel részéről azt illetően, hogy egyre több dolgot ismernek be, és megértették, hogy
Németország egyesítésével kapcsolatban Orbán Viktor Helmut Kohl egykori német kancellár személyét emelte ki, akit a magyarok hősének nevezett. Lánczi Tamás elmondta, Helmut Kohl és Orbán Viktor között
egy különleges szellemi kapcsolat áll fenn,
hiszen a Helmut Kohl által megfogalmazott európai eszmét kívánja folytatni a magyar miniszterelnök is.
Lánczi Tamás beszélt a két vezető közös sajtónyilatkozatáról is. Orbán Viktor kijelentette, hogy „Európa csak egy van, amit szabadságszerető népei előbb vagy utóbb újra fognak egyesíteni”. Úgy véli, ennek a gondolatnak jelentős politikai vonatkozása van, hiszen népekről és nemzetekről van szó, akik a jövőben is lakni fogják Európát.
A gazdaság húzó ereje lett Közép-Európa
Bár Németország gazdasága sokkal nagyobb, mint Magyarországé, Angela Merkel mégis egyfajta egyensúlyról beszélt a témában. Lánczi Tamás elmondta, egyfajta kölcsönös egymásra utaltságról lehet szó, ugyanis a német belpolitikát jelenleg a bizonytalanság jellemzi, így a német gazdaság sem találja a megfelelő irányvonalat.
Magyarország és Közép-Európa ugyanakkor a gazdaság húzó erejévé vált az elmúlt időszakban, amelyet a dinamizmus és az új ötletek megjelenése jellemez, ezért aktuális, hogy Nyugat- és Kelet-Közép-Európa most leüljön és újragondoljon olyan dolgokat, amelyekről eddig más véleményen voltak – jegyezte meg.
