forrás: Kossuth Rádió, Hajnal-táj
Az új vadászati törvény egyik fő eleme a vadkár megelőzése lesz, amelyben közösen kell részt venniük a földtulajdonosoknak, használóknak, erdőgazdaságoknak és a vadászatra jogosultaknak. Ennek értelmében a Nemzeti Agrárkamara és az Országos Magyar Vadászati Kamara között megállapodás született, mely részletesen taglalja, mi a teendő vadkár esetén.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában utalt rá: a vad erdőn-mezőn nem valami természeti csapás, hanem a természet rendje szerint otthon van. Az együttműködésre kell építeni a vadkárelhárítást, ehhez hasonlóan a természetvédők tekintetében a legfontosabb az élőhely-fejlesztés, ami biztosítja mind a vadászható, mind a védett vadfajok megmaradását.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az ország 48 tájegységi körzetre osztható, mindegyik ökológia egység, s ezek élén fog állni egy-egy fővadász, aki szakmailag segíti a vadgazdálkodást.
Kossuth Rádió, Hajnal-táj
Semjén Zsolt megerősítette: a vadkárok kifizetése, a felelősség a legvitatottabb kérdés volt mindeddig. Ennek fő oka, hogy nem készült el az a protokoll, amely a vadkár számításmódját meghatározza. Ahány vadkárszakértő, annyiféle számítás, ahány bírói ítélet, annyiféle szemlélet volt. Az egységes protokoll tudományos és szakmai alapon készül majd el.
Nem volt pontosan rendezve az sem, hogy az agrárgazdálkodót, földtulajdonost megilleti, hogy a vadászati haszonbérlet ellenében a földje után a pénzt időben, előre megkapja. Másfelől viszont voltak olyan gazdák, akik az erdő közepén valójában „vadkárt vetettek”, hogy abból jussanak pénzhez, magyarázta Semjén Zsolt.
Pechtol Lajos, az Országos Magyar Vadászati Kamara Fejér megyei területi szervezetének vezetője arról beszélt a műsorban, hogy országosan nagy eltérések mutatkoznak abban, mekkora vadkárokkal kell számolni évente egy-egy területen. Félmilliótól akár harmincmillióig is terjedhet a kár, és sok múlik azon is, milyen növény kerül a földbe.
Pechtol Lajos hangoztatta: a vadkár megelőzése nemcsak a vadászatra jogosult feladata, hanem a földtulajdonosé is. Vetés előtt egyeztetniük kell arról, milyen növény kerül az adott területre, arra milyen figyelmet kell fordítani, meg kell beszélniük a mechanikai vagy kémiai védekezés módját is.
