Mind nagy-, mind az apróvadfajok vadászati idénye elkezdődött, illetve elkezdődik a következő hetekben.
A vadászati tevékenységhez és annak eredményéhez adókötelezettségek széles palettája kapcsolódik annak ellenére, hogy a kifejezést szinte egyetlen adótörvény sem említi meg.
Így a jogszabályok átbogarászása helyett inkább jogértelmezéssel és gyakorlati példákkal juthatunk előre.
Cikksorozatunk első részében a legfontosabb fogalmakat tekintjük át.
A vadászati jog magában foglalja a vadgazdálkodással kapcsolatos, illetve a vadászterületen szabadon élő vadaknak az elejtésére, elfogására vonatkozó jogok és kötelezettségek összességét. A vadászatot a vadászatra jogosult látja el, illetve köteles ellátni (végső esetben a vadászati hatóság a vadászati jog kényszerhasznosítását is elrendelheti).
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (vadvédelmi törvény) 3. § (1) bekezdése szerint a vadászati jog a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg.
A vadászati jog egy önálló, értékkel bíró vagyoni értékű jog, amelynek hasznosítása a földterület tulajdonosát illeti meg, és azt a tulajdonos a földterület bérbeadása során a többi erdei haszonvételi joghoz hasonlóan fenntarthatja magának, azt a föld bérbeadásától elkülönítetten hasznosíthatja. A vadászati jog hasznosításának a módja vadászterületek kialakításán keresztül vezet. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati joggal rendelkező közösséget (tulajdonosi közösség) alkotnak.
dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász
