Felnagyított részletek állatokról, növényekről, kövületekről, technikai tárgyakról úgy, ahogyan emberi szemmel sosem tapasztalhatnánk meg.
Az ELTE TTK oktatói és kutatói az elektronmikroszkópok által feltárt varázslatos világba engednek betekintést az Utazás a Mikrovilágba című fotókiállításon, amelynek a Magyar Természettudományi Múzeum ad otthont 2019. június 18-ától augusztus 20-áig. Olyan különleges mintákat láthatunk, amelyek egyaránt izgalmasak a természet iránt érdeklődő laikus közönség és a kutatók számára is.
Szemünk csodálatos felbontással képezi le a világot számunkra, azonban érzékelésünk határai korlátozottak. A minél kisebb tárgyak felismeréséhez és megfigyeléséhez már az 1590-es években szemüvegkészítő mesterek feltalálták az első optikai mikroszkópot, amely egy teljesen új világot nyitott meg számunkra.
Az új eszköznek köszönhetően feltárult előttünk a világ egy eddig ismeretlen mélysége. Olyan apró tárgyak, élőlények, finom részletek váltak megfigyelhetővé, amelyeket azelőtt elképzelni sem tudtunk. Az eltelt négy évszázadban a mikroszkópok számos felfedezést tettek lehetővé és a mai napig a tudományos kutatás nélkülözhetetlen eszközei.
Az elektronmikroszkópia felhasználása rendkívül széles körű. Transzmissziós elektronmikroszkópot jellemzően a biológiában és az orvostudományban használnak szövetek leképezéséhez, de a legnagyobb felbontást igénylő anyagtudomány is ilyet használ. A pásztázó készülékek még sokoldalúbbak. A képalkotáson túl a mintából kilépő röntgensugárzás lehetővé teszi a minta kémiai összetételének meghatározását akár mikrométeres felbontással. Így különösen hasznos anyagtudományi, anyagmérnöki, geológia kutatások során. Elektronikai és egyéb alkatrészeket gyártó cégek minőségbiztosítási laboratóriumaiban is gyakran találunk ilyen eszközt. A rendőrség kriminológia laboratóriuma számára is nélkülözhetetlen eszköz, például lőpornyomok azonosításához.
A kiállítás olyan állatokat, növényeket mutat be, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatunk. A rendkívüli, olykor meghökkentő felvételek, nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem abban is segítenek, hogy megértsük ezen összetett rendszerek működését.
- Ki gondolná, hogy a kajszibarack termés felszínén elhelyezkedő finom szőrszálak adják a gyümölcs hamvasságát? A szőrök, a termés felszíni sejtjeinek víztaszító bevonatával együtt felelősek azért is, hogy az eső gyorsan leperegjen a barackokról.
- Ötvenszeres nagyításban nézhetjük meg egy szúnyog szúró-szívó szájszervét.
- A kullancs szájszervéről készült felvételen jól látszik, hogy azon semmilyen csavarodás, menet nincsen. Így nem is érdemes jobbra vagy balra csavarni az állatot annak eltávolításakor.
- A konyhasó (NaCl) a legismertebb ásvány a Földön, napi alkalmazása és használata miatt. Kristályait a természetben ritkán csodálhatjuk meg, mert vízben (úgy, mint a levesünkben) könnyen oldódik. Ezért tartalmaznak a tengerek is oldott sót jelentős mennyiségben. Sőt sósvíz van a földi élet majdnem minden sejtjében, és működésükben fontos szerepet játszik.
A kiállításban anaglif felvételek is helyet kaptak. Ezeket a fotókat speciális szemüvegekkel szemlélve 3 dimenzióban elevenednek meg a képek. Például a csalán leveleit és szárát borító szőrsejtjek, amelyek a fájdalmas „csípésért” felelősek. A kifejlett mirigyszőrök végén féloldalasan egy kis fejecske található, amely érintésre ferdén letörik, a szőr pedig mint egy injekciós tű a bőrbe hatol. A szőrben levő nagy nyomás az „áldozatba” fecskendezi a hangyasavat, hisztamint is tartalmazó sejttartalmat, ami égető érzést, gyulladást okoz.
Bővebb információ: itt!
blikk
