Brüsszelben ez a tizedik ilyen EB-elnöki beszéd, az új elnöknek viszont ez az első. Kövessék az Infostart folyamatosan frissülő, szöveges tudósítását!
Ursula von der Leyen elő évértékelő beszédét tartja az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán Brüsszelben. Ebben a műfajban ez a tizedik európai bizottsági elnöki beszéd.
Előzetesen az volt várható, hogy részletesebben beszél az unió közös járványügyi védekezéséről, közelebbről a gazdasági helyreállító csomagról és a közös hitel felvételéről, valamint az EU-kötvény kibocsátásáról, ezen kívül számítani lehetett a brexit szóba hozatalára, az éghajlatváltozás elleni küzdelem állására és a migráció kezelésének kérdésére is.
Beszéde elején fejet hajtott a járványügyben helytálló egészségügyi dolgozó és idősgondozó személyzet munkája előtt.
Szerinte a bolygó törékenységét mutatja, hogyan reagálunk egy járvány idején, de az is, ahogyan a gleccserek elolvadnak, ezért az embereknek mindig készen kell állniuk a változásra.
„Egyénenként mindenkinek fel kellett áldozni személyes szuverenitásának egy részét a közjó érdekében.
A tagállamok közti félelmet, bizalmatlanságot egységgé alakítottuk, megmutattuk, milyen, ha bízunk az EU-s intézményekben is” – fogalmazott, vázolva a „Next Generation EU” program (helyreállítási intézkedési csomag) szellemiségeként.
Reggel szándéknyilatkozatot küldött Sassoli EP-elnöknek és Merkel német kancellárnak arról, hogy mire kell összpontosítania az EU-nak a következő egy évben. Azért tett így, mert egyre többen „csak a hónap végéig” tudják, mi lesz velük.
„Mindenekelőtt egy
ami megvédi az embereket a katasztrófáktól, a járványoktól, lehetőséget teremt az innováció, a tisztességes verseny elősegítése által. A védelem és a stabilitás ígérete soha nem volt ilyen fontos, mint ma” – szögezte le.
Kijelentette, a járványt körültekintően kell kezelni most, ebben az egészségügyi dolgozók emberfeletti munkával vesznek részt. A döntéshozóknak közben azzal kellett segíteni, hogy élelmiszerfolyosókat nyisson, és a nemzetállamok polgárait hazavigyék.
„Bebizonyítottuk, hogy román orvosok kezelhetnek orosz betegeket, mindezt úgy értük el, hogy a szabályokon nem kellett változtatni. Itt az ideje tehát hogy létrehozzunk egy egészségügyi uniót” – jelentette be.
Elmondta azt is, hogy ennek kulcsa egy olaszországi rendezésű összeurópai konferencia lesz a közeljövőben.
A munka és a bére
Hangsúlyozta, munkaügyi miniszteri idejéből tudja, hogy válsághelyzetben a munkabér-támogatás egy fontos eleme a válságintézkedéseknek.
„A kollektív tárgyalásokat támogatom, közben tiszteletben fogom tartani a tagállami hatásköröket. Ha jók ezek a tárgyalások, nagyobb a siker. Tisztességes minimálbér kell, meg kell fizetni a munkát” – húzta alá.
Az EU-ban 12 százalékkal visszaesett a GDP a járvány hatására, ám mivel a járvány velünk maradt, meg kell találni egy „kényes egyensúlyt” a támogatás és a stabilitás között.
„Kell egy erős monetáris unió”
– hangoztatta Ursula von der Leyen. „Kiteljesítjük a tőkepiaci és a bankuniót, a vállalatoknak hozzá kell férniük a hitelekhez és a finanszírozáshoz, tovább kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, hajtsuk végre ezt a generációs projektet” – szorgalmazta az Európai Bizottság elnöke.
Zöld és digitális átállás az iparban
Szerinte a belső piaci akadályokat el kell gördíteni, a tagállamoknak látniuk kell azt, hogy fontos a schengeni térség jövője.
„Az európai ipar sokaknak biztosítja a megélhetést és a jólétet, azonban a zöld és digitális átállást fel kell gyorsítanunk, a világ változik, lépést kell vele tartanunk, a jövő év első felében fel kell frissíteni a kapcsolódó stratégiánkat. Mindez biztosítani fogja, hogy talpra áll újra Európa, át kell repíteni magunkat a jövőbe” – mondta még. „Célunk, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens, de a jelenlegi iránnyal nem érünk el oda” – figyelmeztetett, megjegyezve, hogy a világ más részein lassabban is haladnak ezzel a folyamattal kapcsolatban, de nem lehet leállni a munkában,
szénsemleges termékek gyártásában a világ vezetőjének kell lennie Európának.
„A mi feladatunk, hogy ezt a feladatot végrehajtsuk, csak együtt tudjuk ezt a küldetést teljesíteni. Több millió új munkahelyet tudunk létrehozni, és felére csökkenthetjük a levegőszennyezést, emelni kell a megújuló energia arányát a kontinensen, de modernizáljuk is a társadalmat; a jelenlegi fogyasztásunk nem fenntartható,
meg kell változtatni, ahogyan bánunk a természettel, eszünk, élünk, fűtünk, utazunk.”
Ehhez kapcsolatban beszélt az EU „zöld kötvényeiről” is, részleteiről azonban nem.
Szerinte sokkal több elektromosautó-töltő állomás kell, ehhez pedig „hidrogénvölgyeket” kell létesíteni, ami új korszakot jelent az iparban.
Szólt még az épületek energiafelhasználásáról is, pazarlónak nevezve annak jelenét.
„Ha mesterséges intelligenciával dolgozunk majd, sokkal kevesebb szén-dioxidot fogunk kibocsátani: és
ez nem csak gazdasági, pénzügyi projekt, hanem kulturális is. Új bauhaus korszakba kell lépni,
ez a Next Generation EU lényege” – fogalmazott.
Szerinte a jelenkornak nagy szerencséje, hogy vannak digitális eszközök, ezért tudott az oktatás hirtelen átállni távolsági megoldásokra, de a digitális gyorsulás még mindig csak most kezdődött.
Cselekvés három pontban
„Szükség van egy digitális tervre 2050-ig, célokra 2030-ra. Gyorsan kell cselekednünk és határozottan, ha nem így teszünk, mások fognak” – figyelmeztetett.
Az első cselekvési terület ebben az adatok védelme, hiszen az ipari adatok mennyisége a következő években meg fog négyszereződni. A vállalkozásokat ezért támogatni kell megfelelő „adatgazdálkodással”, innovációs klasztereket létrehozva. Egy európai felhőt akarunk létrehozni, mégpedig a Gaia X-re alapozva.
A második a technológia és annak szabályozási környezete, ezzel kapcsolatban „európai digitális identitás” jön létre az EU-ban, ezen keresztül lehet majd akár adót fizetni, akár kerékpárt bérelni, az ebben lévő adatok védelmét pedig az EU fogja garantálni.
A harmadik terület az infrastruktúra: nem megengedhető Ursula von der Leyen szerint, hogy a vidékiek negyven százalékának még mindig nincs széles sávú internete. „Az 5g-re, a 6G-re és az üvegszálas technológiára akarunk alapozni” – tette hozzá.
Propaganda és nacionalizmus helyett segítő kéz
Szerinte ha Európa rálép a gázpedálra, véget kell vetni annak, hogy „vonakodunk és habozunk”.
„Soha nem volt jobb pillanat, hogy beruházzunk a digitális vállalatokba Szófiától Lisszabonig. A Next Generation EU program 20 százalékát erre fogjuk fordítani” – jelentette be.
Mint Ursula von der Leyen mondta, sokan bezárkóznak egy ilyen válsághelyzetben, sokan külön utakat járnak, de az ő stílusa „nem az, hogy propagandát terjeszt, hanem amikor kell, segítő kezet nyújt”.
„Nem elég megtalálnunk a koronavírus elleni védőoltást, biztosítani kell a hozzáférést is a polgároknak” – hozott egy példát. Vagyis: a rendező elv nem a „nacionalizmus” lesz, hanem az együttműködés,
mindenki oltást fog kapni, aki erre rászorul.
Szerinte az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete), a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) szerepét erősíteni kell, nem szabad viszont engedni, hogy a nagyhatalmak „túszul ejtsék” ezeket vagy kivonuljanak belőlük.
Fehéroroszok, földközi-tengeriek, atlantiak, britek
Azt is ígérte, folytatják a fellépést a nacionalizmus ellen, illetve a nemzeti kisebbségek érdekében.
Az emberi jogok és a végrehajtás területén kezdeményezte, hogy minősített többséggel döntsenek a kapcsolódó kérdésekben – erre hallgatósága hosszas tapsolásba kezdett.
Kijelentette még, hogy az EU fehéroroszügyben „a nép mellett áll”, bátor nők és férfiak tiltakoznak félelem nélkül, erre viszont a minszki kormány brutálisan válaszol.
Az orosz közeledéssel élő országokat arra figyelmeztette, a Navalnij-mérgezés intő jel lehet minden országnak, „ezen még egy gázvezeték sem tud változtatni”.
A migrációval kapcsolatban jelezte, Ciprus és Görögország mindig számíthat az unió segítségére, és most tér nyílhat a párbeszédnek végre Törökországgal, hogy stabil, fenntartható megoldás jöjjön létre.
Nagyra tartja a történelmi alapokon nyugvó transzatlanti kapcsolatot, és új agendát is nyit ebben Ursula von der Leyen.
Brexit
„Új kezdet kell a régi barátainkkal – a La Manche-csatorna mindkét oldalán is” – utalt már a brexitmegállapodás „halványodó lehetőségére”. Szerinte nagyon kevés idő van már Michel Barnier EU-s főtárgyaló előtt, és nem a jó irányba mennek a folyamatok, de „soronként dolgozunk a szövegeken”.
Afrika-stratégia, Ázsia ügye
„Afrika kulcsfontosságú lesz abban az új világban, amelyben élni akarunk” – fogalmazott Ursula von der Leyen, aki Japánnal is szorosabbra fűzné a szálakat, amely országnak a környezetvédelem technológiai fegyvereiben lehet majd szerepe.
Méltányos és igazságos globalizációért
küzdene, amihez a „határon fizetett szénadó” vihet közelebb, a WTO előírásaival összhangban.
Szeretne még méltányos, digitális adózási rendszert, ennek alapjai szeretné, ha már a jövő évben állnának.
Migráció
Újra felhozta a migráció kérdését, ami „mély szakadékokat teremtett a tagállamok között”, de kompromisszumra van szükség.
„A jövő héten beterjeszti az EB a migrációs csomagot, a legfontosabb az emberéletek megmentése a tengeren, nem lehet más alternatíva.”
Akik kitettek a globális változásoknak, azokat a haszonélvezőknek segíteni kell – vélekedett.
„Ezért biztosítani kell bizonyos bevándorlási lehetőségeket, akik pedig kibontakoztatják tehetségüket, maradhatnak Európában.”
A csomag részleteiről elmondta, hogy Leszbosz szigetére vissza fognak térni az adminisztrátorok, akik segítenek a helyzet kezelésében.
Jogállamiság, elfogadás
„Vissza kell állítani az egymásba vetett bizalmat, enélkül nincs értelme az Európai Uniónak. A jog uralma pedig megakadályozza, hogy a hatalmasságok döntsenek mindenről” – mondta Ursula von der Leyen.
A jogállamiság kérdését kulcsfontosságúnak tartja, ezért
a Next Generation EU program forrásait meg fogják védeni a tagállamokban lévő visszaélésektől.
„Az európai jog elsőbbséget élvez, a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét megvédjük, és kifejezzük, hogy nem lehet uniós útleveleket adni-venni” – nyomatékosította az Európai Bizottság elnöke.
A kirekesztésnek szerinte nem lehet levegője Európában, sem a zsidók, sem a cigányok ellen nem szabad hadjáratot folytatni, sem bőrszín, sem vallás vagy szexuális orientáció alapján nem szabad gyűlölni senkit, „antirasszista uniót szeretnénk elérni” – folytatta az európai vezető. „A rasszizmus elleni fellépés sohasem lesz opcionális.”
Lesz tehát „antirasszista koordinátor” az Európai Unióban – jelentette be. Úgy látja, „LMBTQ-mentes zónákról beszélni nincs helye” az EU-ban, ennél pedig tovább is ment: minden tagállamban
szülői jogokat kell, hogy élvezzenek az LMBTQ-közösség tagjai.
„A gyermekeink idén különösen is megmutatták, hogy milyen is az élet valójában. Van egy kép, amely rögzült az elmúlt fél évben az agyamban. Két gyerek teniszezett egy háztetőn a kijárási tilalom alkalmában. Ne hagyjuk, hogy a konvenciók béklyóba kössenek minket, ez Európa következő nemzedéke, a Next Generation EU” – húzta alá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Beszédét hosszú tapssal jutalmazta szinte az egész ülésterem, néhányan maradtak csak mozdulatlanul, ülve.
Forrás: Infostart.hu / Hirmagazin.eu
