2022 szeptemberében indul a képzés, Bihari Péter oktatási rektorhelyettes szerint nem csak az űriparban hasznosítható tudást kínálnak majd.
Bihari szerint az űripar és az űrtechnológia korábban állami monopólium volt, mára azonban egyre több magánvállalkozás lát benne fantáziát és kihasználható erőforrást.
„A képzésnek csak egyik iránya az űreszközök tervezése, építése, a világűrbe juttatása, ott mérések, kísérletek végzése, de az űriparnak van jelentős földi vonatkozása is: a kiszolgáló létesítmények, a kapcsolattartó és kommunikációs eszközök tervezése, megvalósítása” – fogalmazott Bihari az InfoRádiónak.
A rektorhelyettes szerint az űrmérnökök nemcsak az űripari programoknál tudnak majd elhelyezkedni, hanem távközléssel, informatikával, speciális eszközök gyártásával is foglalkoznak majd.
Több százan érdeklődnek a magyar űrhajós pozícióért: kemény feltételeknek kell megfelelni
Január 22-ig lehet űrhajósnak jelentkezni a Hunor (avagy Hungarian to Orbit) program keretében. A pályázat benyújtásának feltétele a magyar állampolgárság, az angol nyelv – de úszástudás és a felsőfokú végzettség is elvárás. De mi lesz a feladata a szerencsés kiválasztottnak és miért “történelmi jelentőségű” a kezdeményezés? Összeszedtük, mit kell tudni az új magyar űrprogramról.
“A magyar űrstratégia célja az űrszektorban rejlő, a nemzetgazdaság egészét érintő innovációt és fenntartható növekedést ösztönző lehetőségek kiaknázása és Magyarország nemzetközi szerepének erősítése” – írja az ismertető a külügy űrtevékenységért felelős főosztályának weboldalán.
Az üzenet tiszta: 64 évvel Lajka kutya után Magyarország is elindul meghódítani az univerzumot. A terv nem újdonság, hiszen már az Európai Űrügynökség (ESA) 2019-es sevillai konferenciáján szóba került, ekkor azonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az orosz Roszkozmosz oldalán látta megvalósíthatónak. Az elképzelés 2021-re nyerte el végleges formáját, ekkor már amerikai partnerrel.
A megvalósítás első lépéseként, idén nyáron a külügyminiszter Facebook posztban jelentette be, hogy 2025-re mindenképpen újra lesz magyar űrhajós.
Talán a sci-fi kategóriába tartozik néhányak gondolatvilágában az, amikor a magyar űripar fejlesztéséről beszélek
– mondta a videóüzenetben.
Szijjártó kiemelte: a hazai kutatóknak és cégeknek évek óta komoly szerepe van a nemzetközi űrügyi együttműködésben. A miniszter azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy magyar gyártók már most sikeresen dolgoznak együtt mind orosz, mind amerikai űripari szereplőkkel. A kormány által elfogadott új űripari program azonban emelné a tétet – a tervezet szerint a magyar állam 99 millió dollárt (nagyjából 32 milliárd forint) fordítana az űrstratégia fejlesztésére. Ennek eredményeképpen jutna fel az a bizonyos asztronauta is az űrbe.
A magyar állam a tervek szerint a kutató űrhajóst az amerikai Axiom Space céggel együttműködve küldené fel 30-60 napra a Nemzetközi Űrállomásra, lehetőségek szerint még 2024-ben, de legkésőbb 2025-ben. A kereskedelmi űrállomás építéséről ismert vállalat mellett a kormány tárgyalásokat folytat az Orosz Szövetségi Űrügynökséggel is egy közös repülésről, ami várhatóan az évtized második felében fog megvalósulni.
Magyarok az éterben
Bár a 2024-ben útnak induló asztronauta lesz az első olyan magyar, aki önálló küldetésre indul a világűrbe, nem ő lesz az első, aki kiutazik.
Farkas Bertalan vadászpilóta 1980-ba az Interkozmosz program keretében jutott ki az univerzumba. A Szovjetunió és a szocialista országok – köztük Magyarország – űrkutatási együttműködése lehetővé tette, hogy a résztvevők egy-egy asztronautát küldjenek a Szaljut-6 űrállomásra. A kiválasztási folyamat 1977-ben zajlott, utána a két magyar űrhajós-jelölt – Farkas Bertalan és Magyari Béla – a Szovjetunióban vett részt egy kétéves képzésen. Végül a magyar bizottság Farkast választotta ki a feladatra, de Magyari is folyamatosan készenlétben állt arra az esetre, ha társa valami miatt kiesne.
A bevetés sikerrel zárul és azóta magyar űrkutatók több nemzetközi projektben is részt vettek (sőt, 2012-ben Föld körüli pályára állítottak egy teljesen saját műholdat, a MASAT-ot) de Farkas Bertalan óta nem járt hivatásos magyar asztronauta az űrben. Űrturista viszont igen.
Charles Simonyi magyar származású szoftverfejlesztő, a Microsoft Excel szülőatyja kétszer is járt “űrvakáción”. A milliárdos 2007-ben és 2009-ben utazott az Nemzetközi Űrállomásra, ahol 12 napot töltött el. Simonyi Forbes értesülései szerint nagyjából 60 millió dollárt (kicsivel kevesebb, mint 20 milliárd forintot) költött a két kalandra. A feltaláló a lapnak azt is elmondta, hogy az első utazásra könyveket vitt magával, a másodikra pedig egy amerikai, egy svéd és egy magyar zászlót, amit le is pecsételtek az űrállomáson.
Charles Simonyi magyar származású milliárdos a világ ötödik űrturistája. Kép: Northfoto
Már keresik a jövő űrhajósát
A nyáron bejelentett űrprogram keretében hamarosan kiválasztásra kerülhet Farkas Bertalan utódja. A pályázati szakasz idén októberben kezdődött és 2022. január 22-ig fog tartani. A jelentkezést ügyfélkapu regisztráció után, a magyarorszag.hu vonatkozó oldalán lehet beadni.
Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos kérdésünkre elmondta: a pályázati határidő végéig nem tudni, pontosan hányan jelentkeztek, de hogy már az első pár napban is több százan töltötték le jelentkezési kézikönyvet, bizakodásra ad okot. Annak ellenére, hogy 2024-ben a Hunor program keretében csak egyetlen asztronauta fog az űrbe utazni, a miniszteri biztos nem tartja kizártnak, hogy a későbbiekben más pályázók is kijussanak.
“Azt szeretnénk elérni, hogy a válogatás a végén legyen egy olyan 4-5 főből álló törzsgárda, akik gyorsan kiképezhetők vagy akár átképezhetők más feladatokra is, mert ahogy látjuk a trendeket, a forgalom a világűr felé dinamikusan növekedni fog” – fogalmazott.
Az, hogy negyvenegy évvel ezelőtt járt utoljára magyar ember az űrben nagyszerű dolog, de nem szeretnénk, hogy a következő repülésig újabb 40-50 év teljen el
– tette hozzá.
Ferencz Orsolya arról is beszélt, hogy milyen feladatokat kell majd ellátnia a jövőbeli asztronutának:
„Aki felmegy, az ott folyamatosan kutatóként dolgozni fog, mégpedig természettudományos munkakörben.”
Dr Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Kép: Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztály
A feladat komolysága miatt a jelentkezőknek a kiválasztási folyamat megkezdéséhez is több szigorú feltételnek kell megfelelni. A Hunor program hivatalos weboldala szerint az asztronauta jelölteknek
bejelentett állandó magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak kell lenniük
legfeljebb 40 évesek lehetnek
tudniuk kell úszni, vezetni és felsőfokon angolul, emellett diplomával és erkölcsi bizonyítvánnyal is rendelkezniük kell.
A pozíció betöltéséhez a fentieken kívül szükséges még legalább három év szakmai tapasztalat műszaki, orvosi vagy természettudományos területen és a nemzetközi szabályozás által megállapított fizikai követelményeknek való megfelelés is. A kiválasztási folyamat során előnyt jelent a műszaki vagy orvosi végzettség és az orosz nyelvtudás.
A pályázati feltételeket teljesítő jelentkezőknek fizikai, pszichológiai és képességmérő alkalmassági vizsgálaton, valamint több interjún is részt kell venniük. A folyamat végén négy legjobban teljesítő jelölt lehetőséget kap egy magyar szervezésű képzés megkezdésére, ami során kiválasztásra kerül a az, hogy ki mehet az űrbe és ki lesz a tartalékos. Személyüket véglegesen az Axon Space és a Nemzetközi Űrállomás illetékes testülete fogja jóváhagyni.
Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás a gazdaságnak
Magyarország 2003-ban csatlakozott a Európai Űrügynökséghez és jelenleg a teljes költségvetés 0,4%-át adja, Írországhoz és Görögországhoz hasonlóan. Az ESA büdzséje idén 6.5 milliárd euró, ehhez járultunk hozzá 17 millióval. Az Európai Űrügynökség legnagyobb befizetői Németország és Franciaország, ők adják a költségvetés közel felét, de a magyar hozzájárulás háromszorosát fizeti be Ausztria is.
Ferencz Orsolya úgy gondolja, hogy itt van az ideje annak, hogy jobban bekapcsolódjunk az űrtevékenységbe.
“Az űripar a világ iparágai között az egyik legkurrensebb és egyébként pedig kifejezetten válságálló irány”
– mondta.
A miniszteri biztos szerint ezt az is remekül példázza, hogy a pandémia miatt kialakult helyzetben a világgazdaság egyik tartópillére a globális telekommunikációs iparág lett. Ferencz Orsolya kiemelte: az Európai Unió gazdasága már most 10-20 százalékban kötődik közvetve vagy közvetlenül az űrhöz, ez a jövőben dinamikusan növekedni fog.
“Természetes, hogy egy most felépülő, új világgazdasági ágazatban, szektorban Magyarországnak is dolga van”
