Kevesebb, mint egy év alatt az ukrán termőföldek egyharmada amerikai tulajdonba került, derült ki a közelmúltban. Nagy részük óriási multik, például a világszerte gyűlölt Monsanto birtokában vannak.
A döbbenetesen gyors – nyugodtan nevezhetjük így – „gyarmatosítás” érdekes megvilágításba helyezi az amerikaiak hozzáállását az orosz-ukrán háborúhoz.
Milyen haszna származik az Egyesült Államoknak az amerikai cégek tulajdonában lévő ukrán termőföldekből az orosz-ukrán háború kontextusában? Halkó Petra, a Századvég elemzője szerint az a konfliktus jelen szakaszában is teljesen világos, hogy a háború földrengésszerű folyamatokat generál a világgazdasági színtéren; a háború elhúzódásának következtében pedig súlyos megélhetési és élelmiszer-válság kezd kibontakozni.
Egy ilyen helyzetben az ukrán termőföldek értelemszerűen még inkább felértékelődnek, sőt kulcsfontosságúvá válnak a globális élelmezés szempontjából – a hasznot azonban az amerikai tulajdonosi kör aratja le – tette hozzá.
Ukrajna teljes területének közel 55 százaléka szántóföld, méghozzá olyan gazdag termőrétegű földek, amelyek óriási mezőgazdasági értéket képviselnek. Sokáig azonban csak bérelni lehetett ezeket, ugyanis az ukrán kormány még 2001-ben a földek adásvételére vonatkozó moratóriumot fogadott el, amit utána még tízszer meghosszabbított.
2021. július 1-je azonban változást hozott, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására feloldották a korábbi moratóriumot, és így újra lehetőség nyílt a földek adásvételére, és az ukrán kormány lehetővé tette a termőföldek vásárlását Ukrajnán kívüli gazdasági szereplőknek is.
AZ AZÓTA ELTELT EGY ÉVBEN HÁROM AMERIKAI TŐKÉJŰ NEMZETKÖZI KONZORCIUM VÁLT A LEGNAGYOBB FELVÁSÁRLÓVÁ UKRAJNÁBAN.
Az Australian National Review szerint ez a három multi összesen 17 millió hektárnyi termőföldet vásárolt fel, ami a művelhető területek 28 százalékát, vagyis majdnem egyharmadát jelenti. A három óriásvállalat a Cargill, a DuPont és a Monsanto – írta korábban a Magyar Nemzet.
Az ukrajnai folyamatokról Halkó Petrát, a Századvég elemzőjét kérdeztük.
Miért változtatott Ukrajna a korábbi földtörvényén 2021 júliusában? Miért volt fontos ez az ukrajnai vezetésnek? Mennyire történhetett ez amerikai nyomásra?
Korábban az IMF a törvény elfogadását szabta egy újabb hitelcsomag feltételéül Ukrajna számára. Valójában azonban a termőföldek adásvételt tiltó moratórium feloldásáról szóló törvény a nyugati nemzetközi intézmények – mint például az IMF – által támogatott liberalizációs terv alapvető elemét képezi. Az ukrán vezetőség elhitette, talán önmaga is elhitte, hogy a törvény lehetővé teszi a külföldi befektetések vonzását, amely majd fellendíti az ukrán termőföldek gazdasági potenciáljának kiaknázását.
Csakhogy nem történt más, mint a korrupció mértékének megnövekedése, valamint a hazai vagyon külföldi kézbe való kiárusítása: ergo a globális gazdasági elit teljes mértékű kiszolgálása. Mára pedig a legfőbb felvásárlók névsorából az is egyértelmű, hogy a gazdasági elit egyenesen az Egyesült Államokból érkezett Ukrajnába.
Miért pont az amerikai befektetők jelentek meg jelentős számban 2021 júliusa után? A Zelenszkij-féle vezetést miért nem zavarta ez a nagyon erőteljes amerikai előrenyomulás?
A Balti- és a Fekete-tenger közötti térség több szempontból is értékes színtere a nagyhatalmi geopolitikai játszmáknak. A játszmák ugyanakkor nem csupán katonai, de gazdasági fronton is zajlanak. Éppen ezért tévedés azt feltételezni, hogy a gyarmatosítások kora lejárt, csak a XXI. században ez éppen másképp zajlik; és erre nem Ukrajna az egyetlen példa a világon.
Ukrajnában jelenleg épp egy olyan politikai vezetőség van az ország élén, amely az elmúlt években nagyfokú szervilitást mutatott a nyugati világ irányába ahelyett, hogy a saját szuverenitásának megerősítésén dolgozott volna.
Ukrajna amerikanizálódása. Az előző kérdés folytatásaként: az amerikai jelenlét nem csak katonai, de politikai és gazdasági szempontból is veszélyt jelent Oroszország perspektívájából. Az élelmiszerexportban Oroszország nem egy termék esetében az első helyen szerepel az exportbevételek tekintetében. Nyilvánvalóan, ha Ukrajnában, mint a világ egyik legfontosabb agrárexportőr országában, amerikaiak veszik át a domináns gazdasági szerepköröket, akkor Oroszország már nagyhatalmi dimenzióban kap versenytársat maga számára.
Mennyiben állandósíthatja a háborús helyzetet ez a jelentős amerikai térnyerés Ukrajnában? Valóban emiatt támogatja továbbra is több tízmilliárd dollárral Ukrajnát az USA, hogy így őrizze meg korábbi földszerzéseit?
A kérdés inkább az, hogy milyen haszna származik az USA-nak a cégei tulajdonában lévő ukrán termőföldekből az orosz-ukrán háború kontextusában.
Az a konfliktus jelen szakaszában is teljesen világos, hogy a háború földrengésszerű folyamatokat generál a világgazdasági színtéren; a háború elhúzódásának következtében pedig súlyos megélhetési és élelmiszer-válság kezd kibontakozni.
Egy ilyen helyzetben az ukrán termőföldek értelemszerűen még inkább felértékelődnek, sőt kulcsfontosságúvá válnak a globális élelmezés szempontjából – a babérokat azonban az amerikai tulajdonosi kör aratja le. Ráadásul a gazdasági világrend idővel várhatóan a természeti erőforrások, ásványkincsek, élelmiszerek mentén fog átrendeződni.
