Észak-Korea beleegyezett, hogy nemzetközi szakértők jelenlétében véglegesen leszereli jongbjoni atomlétesítményét és a Szohe rakétakísérleti telepet.
A két vezető abban is megegyezett, hogy Kim Dzsong Un még az idén Szöulba látogat, amely újabb mérföldkőnek számítana a két ország kapcsolatában.
Mun Dzse In dél-koreai elnök Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott közös sajtótájékoztatót Phenjanban. A két koreai vezető tárgyalásainak végeztével, egy nyilatkozat aláírásával is megerősítették kijelentéseiket, Abban is megállapodtak, hogy a jövőben közösen tesznek erőfeszítéséket azért, hogy elnyerjék a 2032-es nyári olimpia megrendezésének jogát.
A két vezető megegyezett, hogy Kim Dzsong Un még az idén Szöulba látogat. Szakértők szerint, ha a látogatás valóban megtörténik, az újabb mérföldkőnek számítana a két ország kapcsolatában, hiszen 1945 óta az észak-koreai rezsim egyetlen vezetője sem tette be a lábát a déli szomszéd fővárosába.
Előrehaladás látszik a két ország kapcsolatában
Bár még vannak vitás kérdések a két ország kapcsolatának rendezésében, de már jelentős előrehaladás, hogy a két vezető tárgyal egymással és a diplomáciáé a vezető szerep – mondta el Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A találkozón ugyanakkor világosan látszik, hogy Dél-Korea egyfajta szívességet próbál tenni az amerikai vezetésnek. Hiszen Észak-Korea nem váltotta be Donald Trump, amerikai elnöknek tett ígéreteit, miszerint menetrendet készítenek az atom és rakéta-leszerelésről. Dél-Korea ezt a „holtpontot” szerette volna kimozdítani – magyarázta Kis-Benedek József. Megjegyezte, Donald Trump Twitter-bejegyzésében üdvözölte is a Korea-közi csúcstalálkozó eredményeit, melyeket érdekfeszítőnek nevezett.
Fontos gazdasági lépések
A két vezető között lezajlott tárgyalást a szakértő pozitívnak értékelte. Kiemelte, hogy a megállapodás tartalmaz fontos gazdasági lépéseket is, például újranyitják a keszongi ipari parkot és „ütközőzónákat” hoznak létre, hogy elejét vegyék a véletlen katonai összetűzéseknek. Számos pont a biztonságot is érinti, hiszen először jön létre repülésmentes övezet a térségben – sorolta a szakértő.
A találkozó előtt 3 nappal egy olyan fontos megállapodás is született közöttük, hogy állandó képviseletet hoznak létre mindkét országban – hívta fel a figyelmet Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, ez nagyon fontos lépésnek számít Észak- és Dél-Korea történetében.
Nehéz folyamat egy leszerelés
A leszerelési megállapodásokkal kapcsolatban elmondta, ilyen fajta egyezményeket sosem volt könnyű kidolgozni, hiszen olyan technikai kérdésekben kell megegyezni, amelyeket nehéz kivitelezni, de alapvető szuverenitási kérdéseket is érintenek – magyarázta Gyarmati István. Mint mondta, ha elkezdik az észak-koreai atomlétesítmények leszerelését, az egyik legfontosabb kérdés, hogyan épül majd fel az a szakértői csoport, amely ellenőrizni fogja a munkafolyamatokat.
Kis-Benedek József azt is elmondta, a leszerelés egy elfogadott mandátum alapján történik, a munkáról minden nap részletes jelentés készül, az esetleges hibákat pedig azonnal elküldik az érintett feleknek. Hozzátette, megfelelő szakembereknek kell ellátni a feladatokat, akik valóban értenek a rakéta és atomtechnológiához, azt sem tartja kizártnak, hogy a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség szakembereihez fordulnának.
Gyarmati István említette a gazdasági kapcsolatokat is, amelyben a legfontosabb kérdés, hogy mivel fog fizetni Észak-Korea? Dél-Korea egyedül nem tudja majd finanszírozni az egész leszerelési folyamatot, ezért valószínű, hogy az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz fordulnak.
