Legalább huszonhárom koszovói szerbet és bosnyákot, köztük rendőröket fogott el szervezett bűnözés gyanújával a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat kedden Észak-Koszovóban. A koszovói elnök a szervezett bűnözés elleni harc támogatására szólított fel, míg a szerb elnök közölte: ha szerbek is veszélybe kerülnek, Belgrád lép majd. A szerb elnök arról beszélt, hogy a magyar KFOR-csapatok közbe akartak lépni a konfliktust látva.

A helyszíni beszámolók szerint a Rosu akciója idején több helyen lövöldözés volt, ketten megsebesültek. A koszovói hatóságok közlése szerint hónapok óta tartó nyomozás eredményeként csaptak le az egyebek mellett szervezett bűnözéssel, csempészettel és illegális kereskedelemmel gyanúsított szerbekre. Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint azonban nem bűnügyi eseményről, inkább megfélemlítésről van szó, az albánok így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget.

A koszovói rendőrség ellenállásba ütközött, a szerbek Zubin Potokban például barikádokat állítottak, hogy megakadályozzák egy helyi szerb rendőrségi vezető elfogását. A Rosu áttört az útzárlaton, majd elfogta a gyanúsítottat.

Zubin Potok:

Felszólítás

Hashim Thaci koszovói elnök arra szólította fel a koszovói szerbeket, hogy ne szálljanak szembe a rendőrséggel, maradjanak nyugodtak, segítsék a hatóságok szervezett bűnözés elleni harcát. Hozzátette: a szervezett bűnözés elleni harc Koszovó európai uniós csatlakozásának egyik feltétele. A koszovói államfő a közösségi médiában azt írta, az illegális cselekmények elkövetői rács mögé kerülnek.

Hozzátette: az akció nem egyes nemzetiségek, hanem bűnözők ellen irányult. Ramush Haradinaj kormányfő pedig arra kérte Belgrádot, ne ássa alá a bűnözés elleni harcot.

Riadót rendeltek el Észak-Koszovóban, ahol megszólaltak a szirénák:

Akció Észak-Koszovóban:

Szerbia válasza

Aleksandar Vucic szerb elnök teljes harckészültségben helyezte a hadsereget, összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, valamint felhívta az Európai Unió figyelmét arra, hogy Szerbia cselekszik majd, amennyiben a Rosu tagjai nem hagyják el Észak-Koszovót.

Közölte: azért helyezte teljes harckészültségbe a hadsereget, hogy szükség esetén, vagyis ha a koszovói szerbek veszélybe kerülnek, Belgrád azonnal tudjon reagálni. Mint mondta, az sem lehetetlen, hogy a koszovóiak a dél-szerbiai Kopaonik-hegységnél akarják majd meghúzni a szerb–koszovói határt, de Szerbia ezt megakadályozza, és a helyzet súlyosbodása esetén Belgrád megvédi a szerb nemzetet, és győz is majd. A felvetett határmódosítással összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Hashim Thachi államfő a múlt hétvégén ismét felvetette Koszovó és Albánia egyesülésének, Nagy-Albánia létrehozásának lehetőségét, így voltaképpen az albán határ húzódna a Kopaoniknál.

Az államfő a televízióban sugárzott beszédében kitért arra is, hogy meg nem erősített információk szerint a koszovói rendőrök megvertek és előállítottak egy orosz állampolgárt is. Mihail Krasznoscsenkov, az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (UNMIK) tagjaként tartózkodik Koszovóban. Aleksandar Vucic szerint az orosz férfit azért fogták el az albánok, hogy jó pontokat szerezzenek azoknál, akik jóváhagyták akciójukat. A szerb államfő nem tért ki arra, hogy pontosan kikre gondol, de feltételezhetően az Egyesült Államokra, illetve a NATO-ra utalt, hiszen korábban többször is hangoztatta, hogy a koszovói albánok lépései mögött az amerikaiak állnak.

KFOR

A KFOR, vagyis a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő parancsnoka, Vincenzo Grasso megerősítette, hogy a koszovói rendőrség a pristinai ügyészség utasítására tartóztatja le egy szervezett bűnözéssel gyanúsított csoport tagjait, de az akció nemcsak a szerbek lakta Észak-Koszovóban, hanem Koszovó teljes területén zajlik, s nem a szerbek ellen irányul. 

Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy a KFOR magyar tagjai közbe akartak lépni, de a parancsnok visszahívta őket azzal az indokkal, hogy korrupció elleni harcról van szó.

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb–koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

(MTI)