2019. július 1-jétől az átutalásaink 5 másodpercen belül, 0-24 órában, a hét minden napjában célba érnek. De hatalmas tévedés, hogy a rendszernek ez lesz a legnagyobb újítása.
Az azonnali rendszer bevezetése véleményünk szerint két új típusú készpénzmentesítő fizetési módot hozhat el Magyarországra: hatékony személyek közötti (P2P) fizetési megoldást, és az azonnali rendszerre épülő bolti mobilfizetési megoldást. Utóbbi azt jelenti, hogy nem csak a készpénz, hanem a bankkártyás bolti fizetés is komoly versenytársat kaphat. Ugyanis egy olyan fizetési értéklánc is létrejöhet, amelyben már nem kapnak szerepet a kártyatársaságok.
Az azonnali átutalási rendszer:
Hogy néz ki az azonnali átutalási rendszer?
Ez az év egyrészt a 2018. január 1-jén élesedő PSD2 szabályokra való felkészülésről, másrészt a 2019. július elsején induló azonnali átutalási rendszerhez való csatlakozásról. Utóbbi projekt ugyanis jelentős fejlesztést igényel a bankoknál, amire eddig órák vagy akár napok álltak rendelkezésre, azt ezután pár másodperc alatt kell majd végrehajtaniuk a bankoknak. A technikai paramétereket az MNB megvitatta a piaci szereplőkkel, a Giro pedig még év végéig leszerződik az alapinfrastruktúra szállítójával. A szállító kiléte még nem ismert, ezt a következő hetekben tudhatjuk majd meg.
A fő paraméterek:
- minden bank csatlakozik a rendszerhez legkésőbb 2019. július 1-jén,
- az azonnali rendszer egész évben, 0-24 órában, a hét minden napján működik, a karbantartásra illetve leállásokra legfeljebb évente 30 perce lesz a bankoknak,
- a tranzakciók 5 másodpercen belül teljesülnek, vagyis a pénz a címzett számlájára kerül, és akár egyből el is költhető,
- a magyar központi rendszert eleve úgy építik meg, hogy később az európai uniós SEPA szabványoknak is megfelelhessen, illetve később eurós fizetési tranzakciókat is képes legyen kezelni,
- az induláskor a 10 millió forint alatti, manuális feldolgozást nem igénylő, forintszámláról indított, belföldi vagy bankon belüli egyedi tranzakciók kerülnek az instant rendszerbe,
- új, másodlagos azonosítókat is kezel a rendszer, mint pl. mobiltelefonszám vagy e-mail cím, és egy új típusú tranzakció, a fizetési kérelem is szerepel benne. Ezek segítségével egyrészt csak e-mail vagy telefonszám megadásával is utalhatunk majd (bankszámlaszám ismerete nélkül), másrészt bolti mobilfizetési és személyek közötti fizetési megoldások is születhetnek.
Mire lesz jó?
Az MNB komoly nyomást gyakorol a bankokra, hogy az azonnali átutalási rendszer ne csak annyit jelentsen, hogy az indulástól hamarabb érjen célba a pénzünk, hanem hogy a rendszerre a bankok és fintech cégek (akár kártyatársaságok) új típusú szolgáltatásokat fejlesszenek, melyekkel a ma még készpénzes tranzakciókat lehet kiváltani. Erre amúgy a készpénzállomány durva növekedését elnézve nagy szükség is lenne.
Technikai szemmel nézve legalább kétféle, Magyarországon újnak számító fizetési megoldás megjelenésére számíthatunk (persze a piac még kitalálhat egy sor olyan fejlesztést később, amire ma még nem is számítunk):
- azonnali átutalásra épülő bolti mobilfizetésre és
- személyek közötti (P2P) fizetési szolgáltatásokra.
Kihagyják a kártyatársaságokat?
Megosztott a piac azzal kapcsolatban, hogy mikor jön el az az idő, amikor azonnali átutalásra épülő, jól működő bolti mobilfizetési megoldás jelenik meg Magyarországon, amely a készpénzes tranzakciók mellett a kártyás fizetéseket is kiválthatja idővel. Így megkérdőjelezheti a kártyatársaságok mostani fő tevékenységének létjogosultságát.
Az első ránézésre bonyolult technológiai/technikai kérdés mögött valójában egyetlen fontos üzleti kérdés húzódik meg, mégpedig hogy
a kártyatársaságok kiszorítása az elektronikus fizetési értékláncból mekkora megtakarítást eredményezne a piacon, a készpénztől elvett forgalom mekkora lesz, és mindez mekkora beruházással oldható meg.
A bankok egyelőre a csatlakozással foglalkoznak, a kártyatársaságok még magabiztosnak tűnnek: szerintük hatalmas előnnyel rendelkeznek a területen. Közben viszont már megtették az első alkalmazkodó jellegű lépéseket. A Mastercard például megvette az azonnali rendszereket építő brit Vocalincet, a Visa pedig a Visa Direct szolgáltatás elindításával reagált a jelenségre, amely gyakorlatilag azonnal elszámolt fizetést jelent.
Amikor a bankok egy ilyen megoldás bevezetéséről döntenek, az előnyök oldalán az alábbiakat vehetik figyelembe:
- az elektronikus tranzakciók miatt növekedhetnek a bevételeik,
- míg a kártyatársaságoknak fizetett jutalékuk,
- a kártyás rendszerek üzemeltetési költségei,
- a készpénzlogisztikai költségek,
- a kártyakibocsátási költségek csökkenhetnek.
Persze a költségek nagy részét egy hosszúnak ígérkező, a kártyák és a készpénz eltűnéséig tartó ideig még viselniük kell, ha ez egyáltalán bármikor is bekövetkezik. A kártyatársaságoknak fizetett jutalék összegéről azt lehet tudni, hogy az interchange díj egy részét kérik el a kártyatársaságok a bankoktól. Ez pedig a pár éve lezajlott világszintű és magyar interchange-díj csökkentés eredményeképpen jelentősen csökkent.
A magyar azonnali rendszer alapinfrastruktúráját a Giro építi ki, a csatlakozás a bankoknak kötelező, vagyis banki oldalról a kezdeti beruházás és a működtetés kötelezően meglesz. Ezen felül alapvetően háromféle költséggel kell a bankoknak számolni a kiépítésnél és üzemeltetésnél:
- a Giro tranzakciónkénti 11 forintos fix díjába és a tranzakciós illetékbe kerül egy átutalás a bankoknak,
- egy megoldás fejlesztésének költsége, mely kommunikál az azonnali rendszerrel és a bankkal,
- a kereskedői oldalon az elfogadást végrehajtó interface kialakításának és működtetésének költsége, a kommunikáció biztosítása a pénztárossal arról, hogy megérkezett a pénz a kereskedőhöz.
Mindezeken túl le kell szögezni azt is, hogy a tranzakciós illeték újragondolása vagy kivezetése elkerülhetetlen ahhoz, hogy az új azonnali rendszerre működő, széles körben elterjedő szolgáltatásokat fejlesszenek a piaci szereplők (erről hamarosan egy hosszabb, külön cikkben írunk). 50-100 forintos tranzakciónkénti díjért senki nem fog ugyanis sem személyek közötti mikorfizetéseket, sem bolti mobilfizetéseket végrehajtani. A banki árazási struktúra nagy valószínűséggel megváltozik majd: a kártyákhoz hasonlóan éves díjat (esetleg magasabb havidíjat) kérnek majd a bankok a szolgáltatásért.
Hogy nézne ki technológiailag egy mobilos megoldás?
Teljesen egyértelmű, hogy egy mobilfizetési megoldással lehetne legegyszerűbben megoldani egy azonnalira épülő bolti fizetést. Ugyanakkor az egyik legnagyobb technológiai kihívást illetve beruházást nem a mobilappok fejlesztése jelenti majd, hanem az elfogadás kialakítása a boltokban. Ez lehetséges lehet a már kint lévő POS-terminálokon keresztül, de így a kártyatársaságok nem kerülnek ki a fizetési láncból (ezért nyilván díjat kérhetnek, adott esetben olcsóbban adhatják, mint a kártyás elfogadást).
Kézenfekvő megoldás lehet, hogy a pénztárgépek lesznek az új elfogadó eszközök, és a kommunikáció a mobillal és az azonnali rendszerrel, illetve a bankokkal netkapcsolaton keresztül megy majd, a tranzakciós input adatok megadásához (pl. a vásárló e-mail címe, számlaszáma vagy telefonszáma) pedig valamilyen egyéb kommunikációs eszközt, QR-kódot, olcsóbb NFC-s eszközt vagy egyéb megoldást használnak majd.
A fizetési folyamat valahogy úgy nézhetne ki, hogy a vásárló valamiképpen megadja az azonosítóját (erre kell a QR-kód, POS-terminál vagy az NFC-s eszköz), majd a pénztáros a már beütött összeget bekéri a vásárlótól, akinek a kérelem megjelenik az appján, és egy érintéssel elfogadja azt. A pénztáros kap erről egy értesítést , majd a vásárló távozhat a pénztártól.
Miért maradhatnak mégis sokáig velünk a kártyák?
A kártyás fizetés nagy előnye egy azonnalira épülő bolti mobilfizetési rendszerrel szemben, hogy míg a plasztikokat külföldön is használhatjuk, addig az átutalásos megoldás – kezdetben legalábbis – csak belföldön lesz használható. Bár az EU is rendelkezik arra vonatkozó stratégiával, hogy az átutalási rendszereket egy egységesített, instant, átjárható rendszerre cserélje, ennek gyakorlati megvalósítása sok évig is eltarthat majd.
A bankkártyás infrastruktúra fejlettnek mondható: 92 ezer kereskedőnél, vagyis a pénztárgépek közel felénél lehet kártyával fizetni, és ezen az arányon sokat segíthet a következő másfél évben a kormány még kiosztandó 45 ezer támogatott (kvázi ingyenes) POS-terminálja. A vásárlók pedig ezeken a terminálokon közel 9 millió kibocsátott kártyával fizethetnek.
Forrás: portfolio.hu
Képek: portfolio. Hirmagazin.eu
