15.6 C
Budapest
2024. március. 28. csütörtök
HomeFőhírekGazdaságÚj pénzügyi rendszer épül Magyarországon - Kinyírják a bankkártyákat?

Új pénzügyi rendszer épül Magyarországon – Kinyírják a bankkártyákat?

2019. július 1-jétől az átutalásaink 5 másodpercen belül, 0-24 órában, a hét minden napjában célba érnek. De hatalmas tévedés, hogy a rendszernek ez lesz a legnagyobb újítása.

Az azonnali rendszer bevezetése véleményünk szerint két új típusú készpénzmentesítő fizetési módot hozhat el Magyarországra: hatékony személyek közötti (P2P) fizetési megoldást, és az azonnali rendszerre épülő bolti mobilfizetési megoldást. Utóbbi azt jelenti, hogy nem csak a készpénz, hanem a bankkártyás bolti fizetés is komoly versenytársat kaphat. Ugyanis egy olyan fizetési értéklánc is létrejöhet, amelyben már nem kapnak szerepet a kártyatársaságok.

Az azonnali átutalási rendszer:

Hogy néz ki az azonnali átutalási rendszer?

Ez az év egyrészt a 2018. január 1-jén élesedő PSD2 szabályokra való felkészülésről, másrészt a 2019. július elsején induló azonnali átutalási rendszerhez való csatlakozásról. Utóbbi projekt ugyanis jelentős fejlesztést igényel a bankoknál, amire eddig órák vagy akár napok álltak rendelkezésre, azt ezután pár másodperc alatt kell majd végrehajtaniuk a bankoknak. A technikai paramétereket az MNB megvitatta a piaci szereplőkkel, a Giro pedig még év végéig leszerződik az alapinfrastruktúra szállítójával. A szállító kiléte még nem ismert, ezt a következő hetekben tudhatjuk majd meg.

A fő paraméterek: 

  • minden bank csatlakozik a rendszerhez legkésőbb 2019. július 1-jén,
  • az azonnali rendszer egész évben, 0-24 órában, a hét minden napján működik, a karbantartásra illetve leállásokra legfeljebb évente 30 perce lesz a bankoknak,
  • a tranzakciók 5 másodpercen belül teljesülnek, vagyis a pénz a címzett számlájára kerül, és akár egyből el is költhető,
  • a magyar központi rendszert eleve úgy építik meg, hogy később az európai uniós SEPA szabványoknak is megfelelhessen, illetve később eurós fizetési tranzakciókat is képes legyen kezelni,
  • az induláskor a 10 millió forint alatti, manuális feldolgozást nem igénylő, forintszámláról indított, belföldi vagy bankon belüli egyedi tranzakciók kerülnek az instant rendszerbe,
  • új, másodlagos azonosítókat is kezel a rendszer, mint pl. mobiltelefonszám vagy e-mail cím, és egy új típusú tranzakció, a fizetési kérelem is szerepel benne. Ezek segítségével egyrészt csak e-mail vagy telefonszám megadásával is utalhatunk majd (bankszámlaszám ismerete nélkül), másrészt bolti mobilfizetési és személyek közötti fizetési megoldások is születhetnek.

Mire lesz jó?

Az MNB komoly nyomást gyakorol a bankokra, hogy az azonnali átutalási rendszer ne csak annyit jelentsen, hogy az indulástól hamarabb érjen célba a pénzünk, hanem hogy a rendszerre a bankok és fintech cégek (akár kártyatársaságok) új típusú szolgáltatásokat fejlesszenek, melyekkel a ma még készpénzes tranzakciókat lehet kiváltani. Erre amúgy a készpénzállomány durva növekedését elnézve nagy szükség is lenne.

Technikai szemmel nézve legalább kétféle, Magyarországon újnak számító fizetési megoldás megjelenésére számíthatunk (persze a piac még kitalálhat egy sor olyan fejlesztést később, amire ma még nem is számítunk):

  • azonnali átutalásra épülő bolti mobilfizetésre és
  • személyek közötti (P2P) fizetési szolgáltatásokra.

Kihagyják a kártyatársaságokat?

Megosztott a piac azzal kapcsolatban, hogy mikor jön el az az idő, amikor azonnali átutalásra épülő, jól működő bolti mobilfizetési megoldás jelenik meg Magyarországon, amely a készpénzes tranzakciók mellett a kártyás fizetéseket is kiválthatja idővel. Így megkérdőjelezheti a kártyatársaságok mostani fő tevékenységének létjogosultságát.

Az első ránézésre bonyolult technológiai/technikai kérdés mögött valójában egyetlen fontos üzleti kérdés húzódik meg, mégpedig hogy
a kártyatársaságok kiszorítása az elektronikus fizetési értékláncból mekkora megtakarítást eredményezne a piacon, a készpénztől elvett forgalom mekkora lesz, és mindez mekkora beruházással oldható meg.

A bankok egyelőre a csatlakozással foglalkoznak, a kártyatársaságok még magabiztosnak tűnnek: szerintük hatalmas előnnyel rendelkeznek a területen. Közben viszont már megtették az első alkalmazkodó jellegű lépéseket. A Mastercard például megvette az azonnali rendszereket építő brit Vocalincet, a Visa pedig a Visa Direct szolgáltatás elindításával reagált a jelenségre, amely gyakorlatilag azonnal elszámolt fizetést jelent.

Amikor a bankok egy ilyen megoldás bevezetéséről döntenek, az előnyök oldalán az alábbiakat vehetik figyelembe:

  • az elektronikus tranzakciók miatt növekedhetnek a bevételeik,
  • míg a kártyatársaságoknak fizetett jutalékuk,
  • a kártyás rendszerek üzemeltetési költségei,
  • a készpénzlogisztikai költségek,
  • a kártyakibocsátási költségek csökkenhetnek.

Persze a költségek nagy részét egy hosszúnak ígérkező, a kártyák és a készpénz eltűnéséig tartó ideig még viselniük kell, ha ez egyáltalán bármikor is bekövetkezik. A kártyatársaságoknak fizetett jutalék összegéről azt lehet tudni, hogy az interchange díj egy részét kérik el a kártyatársaságok a bankoktól. Ez pedig a pár éve lezajlott világszintű és magyar interchange-díj csökkentés eredményeképpen jelentősen csökkent.

A magyar azonnali rendszer alapinfrastruktúráját a Giro építi ki, a csatlakozás a bankoknak kötelező, vagyis banki oldalról a kezdeti beruházás és a működtetés kötelezően meglesz. Ezen felül alapvetően háromféle költséggel kell a bankoknak számolni a kiépítésnél és üzemeltetésnél:

  • a Giro tranzakciónkénti 11 forintos fix díjába és a tranzakciós illetékbe kerül egy átutalás a bankoknak,
  • egy megoldás fejlesztésének költsége, mely kommunikál az azonnali rendszerrel és a bankkal,
  • a kereskedői oldalon az elfogadást végrehajtó interface kialakításának és működtetésének költsége, a kommunikáció biztosítása a pénztárossal arról, hogy megérkezett a pénz a kereskedőhöz.

Mindezeken túl le kell szögezni azt is, hogy a tranzakciós illeték újragondolása vagy kivezetése elkerülhetetlen ahhoz, hogy az új azonnali rendszerre működő, széles körben elterjedő szolgáltatásokat fejlesszenek a piaci szereplők (erről hamarosan egy hosszabb, külön cikkben írunk). 50-100 forintos tranzakciónkénti díjért senki nem fog ugyanis sem személyek közötti mikorfizetéseket, sem bolti mobilfizetéseket végrehajtani. A banki árazási struktúra nagy valószínűséggel megváltozik majd: a kártyákhoz hasonlóan éves díjat (esetleg magasabb havidíjat) kérnek majd a bankok a szolgáltatásért.

Hogy nézne ki technológiailag egy mobilos megoldás?

Teljesen egyértelmű, hogy egy mobilfizetési megoldással lehetne legegyszerűbben megoldani egy azonnalira épülő bolti fizetést. Ugyanakkor az egyik legnagyobb technológiai kihívást illetve beruházást nem a mobilappok fejlesztése jelenti majd, hanem az elfogadás kialakítása a boltokban. Ez lehetséges lehet a már kint lévő POS-terminálokon keresztül, de így a kártyatársaságok nem kerülnek ki a fizetési láncból (ezért nyilván díjat kérhetnek, adott esetben olcsóbban adhatják, mint a kártyás elfogadást).

Kézenfekvő megoldás lehet, hogy a pénztárgépek lesznek az új elfogadó eszközök, és a kommunikáció a mobillal és az azonnali rendszerrel, illetve a bankokkal netkapcsolaton keresztül megy majd, a tranzakciós input adatok megadásához (pl. a vásárló e-mail címe, számlaszáma vagy telefonszáma) pedig valamilyen egyéb kommunikációs eszközt, QR-kódot, olcsóbb NFC-s eszközt vagy egyéb megoldást használnak majd.

A fizetési folyamat valahogy úgy nézhetne ki, hogy a vásárló valamiképpen megadja az azonosítóját (erre kell a QR-kód, POS-terminál vagy az NFC-s eszköz), majd a pénztáros a már beütött összeget bekéri a vásárlótól, akinek a kérelem megjelenik az appján, és egy érintéssel elfogadja azt. A pénztáros kap erről egy értesítést , majd a vásárló távozhat a pénztártól.

Miért maradhatnak mégis sokáig velünk a kártyák?

A kártyás fizetés nagy előnye egy azonnalira épülő bolti mobilfizetési rendszerrel szemben, hogy míg a plasztikokat külföldön is használhatjuk, addig az átutalásos megoldás – kezdetben legalábbis – csak belföldön lesz használható. Bár az EU is rendelkezik arra vonatkozó stratégiával, hogy az átutalási rendszereket egy egységesített, instant, átjárható rendszerre cserélje, ennek gyakorlati megvalósítása sok évig is eltarthat majd.

Bankkártya, Kép: Hirmagazin.eu

A bankkártyás infrastruktúra fejlettnek mondható: 92 ezer kereskedőnél, vagyis a pénztárgépek közel felénél lehet kártyával fizetni, és ezen az arányon sokat segíthet a következő másfél évben a kormány még kiosztandó 45 ezer támogatott (kvázi ingyenes) POS-terminálja. A vásárlók pedig ezeken a terminálokon közel 9 millió kibocsátott kártyával fizethetnek.

Összességében azt mondhatjuk, hogy egy azonnalira épülő bolti mobilfizetési megoldás rövid távú létrejöttéhez a bankok széles körű összefogására, általánosan elfogadott iparági sztenderdre, illetve komoly üzleti érdekegyeztetésre lenne szükség. Az is elképzelhető, hogy egy külső szereplő, talán épp egy tech-titán, egy agilis fintech vagy pont egy kártyatársaság fejleszt majd az azonnalira egy jól működő megoldást, és ezzel beszáll vagy bennmarad az értékláncban.

Forrás: portfolio.hu

Képek: portfolio. Hirmagazin.eu

 

 

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek

securiton-tűzvédelem