A NASA következő Nap-figyelő missziója új nevet kapott május 31-én, ezentúl Parker-napszondának nevezik.
Az új név a Chicagói Egyetem asztrofizikusa, Eugene Parker előtt tiszteleg, aki 1958-ban megjósolta a napszél – töltött részecskék folyamatosa árama a Napból – létezését.
A NASA közleménye szerint az ötvenes években Parker számos koncepciót vázolt fel azzal kapcsolatban, hogy a csillagok – beleértve Napunkat is – miként adnak le energiát. Ezt az energiakaszkádot nevezte napszélnek, a jelenséghez hozzájáruló plazmák, mágneses mezők és energikus részecskék egészen komplex rendszerét írta le. A napszél létezését azóta több közvetlen megfigyeléssel is igazolták.
Az űrügynökség eddig mintegy 20 űrmisszióját nevezte el emberek után, ezek közül kétségtelenül a Hubble-űrteleszkóp a leghíresebb. A 89 éves Parker viszont az első tudós, aki előtt még életében így tisztelegnek. Az egyetem szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, nagy megtiszteltetés neki, hogy ilyen hősies, tudományos küldetéshez kötik nevét.
Az ambiciózus, 1,5 milliárd dolláros Parker-szonda a United Launch Alliance Delta IV Heavy rakétáján indul majd útnak a Kennedy-űrközpontból, 2018. július 31-én.
A következő hét évben 24 közeli elrepülést végez majd el központi csillagunknál, némelyik csupán 6,2 millió kilométerre viszi a napfelszíntől. Ez jóval a Merkúr pályáján belüli távolság, és hétszer közelebbi pont a korábban bármely más szonda által elértnél.
A környezet ebben a régióban már nagyon szélsőséges: a legközelebbi randevúk folyamán a háromméteres szonda 1370 Celsius-fokos hőmérséklettel találkozhat, a napsugárzás pedig 475-ször intenzívebb lesz, mint amit a Földön tapasztalunk meg.
A szakemberek ennélfogva a Naphoz közelítve bevonják majd a szonda napelem paneljeit, és távolodván ismét kibontják, ezáltal elkerülhető, hogy azok energiaszintje és hőmérséklete túlságosan ne ingadozzon. A Parker-szonda emellett 2,3 méter hosszú, 11,4 centiméter vastag hőpajzsot is kap, amelyet korszerű szén kompozitból készítettek. Mindez lehetővé teszi, hogy négy tudományos műszere szoba hőmérsékleten munkálkodjon.
A misszió számos feladatot végez majd el, többek között felméri a Nap elektromos és mágneses mezejét, fotókat készít szerkezetéről és szemügyre veszi a napszelet is. Ha minden a tervek szerint megy, megfigyeléseivel a kutatók két hosszú ideje fennálló rejtélyt oldhatnak meg: hogyan gyorsul fel a napszél, illetve, a Nap külső atmoszférája, a korona, miért jóval forróbb felszínénél? (1,7 millió Celsius-fok, míg a felszín 5500 fokos).
Ezt a két kérdést csak helyszíni vizsgálattal lehet a szakemberek szerint megválaszolni, ráadásul az adatok nemcsak a tudósokat segítik majd. A Johns Hopkins Egyetem szakemberei szerint figyelmeztetés nélkül egy nagyobb szoláris esemény akár 2 billió dolláros kárt is okozhat csak az Egyesült Államokban, a keleti part akár egy évig áram nélkül maradhat. A korona rejtélyeinek feltárásához és az egyre inkább a technológiára támaszkodó társadalom védelmében is fontos az űridőjárás veszélyeinek feltérképezése – írják.
A szondán egy chip is helyet kapott Eugene Parker fotóival, illetve 1958-as tanulmányának másolatával.
Az Európai Űrügynökség is tervez egy Nap-missziót, a Solar Orbiter a tervek szerint 2019 februárjában indul útnak.
forrás: Space.com/NASA/BBC
