Jön a klímavédelmi jogszabály és az éves avarégetési tilalom

A klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről fogadott el törvényt a Ház, valamint az éghajlatváltozásból következő feladatokról fogadott el határozatot, továbbá országszerte megtiltotta az avarégetést a jövő évtől.
Az ellenzék kiüresített szabályozásról, a zöld civil szervezetek súlyos kudarcról beszélnek.

Eredetileg az ellenzék által benyújtott törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, ám annak szövege jelentősen eltér a Párbeszéd által tavaly augusztusban benyújtott előterjesztéstől, sőt a kormánypárti többség a címét is átírta: a klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről szól a jogszabály. A képviselők 119 igen, 51 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényt. Az ellenzéki képviselők a fentiek miatt a „saját” javaslatuk ellen szavaztak.

Az eredeti javaslat legfontosabb rendelkezése a klímavészhelyzet kihirdetése lett volna, mert az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig van csak esély visszafordítani a klímaváltozás pusztító folyamatát. A kormánynak klímavédelmi törvényt kellett volna kidolgoznia a többi között olyan célok elérése érdekében, miszerint Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását, legalább 30 százalékkal csökkenti energiafelhasználását és addigra a végső energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri, továbbá 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.

A most elfogadott klímavédelmi törvényben az Országgyűlés az elhivatottságát hangsúlyozza aziránt, hogy megvédje természeti örökséget és „annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk”, továbbá megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés.

A nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is és a szennyező fizet elvét, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia.

A törvényben rögzítették: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest, az ország bruttó végső energiafogyasztásban pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. Magyarország a 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet – olvasható.

Az éghajlatváltozásból következő feladatokról döntöttek

Az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról fogadott el 120 igen, 51 nem szavazattal országgyűlési határozatot a parlament. Az LMP kezdeményezése nyomán az ellenzéki frakciók nyújtották be az eredeti javaslatot, amelynek címe eltérő volt: az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szólt volna.

Hasonlóan a klímavészhelyzetről szóló másik ellenzéki kezdeményezéshez, ezt is jelentősen átírta a kormánytöbbség, így nem szerepel benne a klímavészhelyzet kihirdetésének sürgetése, illetve a szigorúbb kibocsátási és energiafelhasználási célok meghatározása sem.

Az Országgyűlés a most elfogadott határozatban megerősíti a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét, valamint a kapcsolódó klíma- és energiapolitikai stratégiákat, terveket, amelyek átfogóan rögzítik az éghajlatváltozás megfékezésével, az alkalmazkodás erősítésével, a hazai energiamix átalakításával, az energiahatékonyság növelésével és az áramtermelés dekarbonizációjával összefüggő célokat és feladatokat.

Ebben a dokumentumban is megerősítik: Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig az 1990-es kibocsátáshoz képest és hogy 2050-re az ország eléri a teljes klímasemlegességet.

Belekerültek a határozatba a miniszterelnök által még februárban meghirdetett klímavédelmi akcióterv pontjai is, így például az, hogy július 1-jével meg kell kezdeni az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve szabályozást kell alkotni az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltására.

Nyitókép: erdmost
infostart, Hirmagazin.eu

ElőzőIndul a diákmunkaszezon – ezek a lehetőségek
KövetkezőKiderült, miként is sáfárkodtak a magyar bankok
Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza
Facebook

Kapcsolódó híreinkTöbb ettől a szerzőtől