forrás: M1 – Minden tudás
A világon mindenhol egyszerre jelentették be 2016, de az is lehet, hogy az évtized legnagyobb csillagászati felfedezését: sikerült detektálni a gravitációs hullámokat.
2015. szeptember 14-én, magyar idő szerint délelőtt 10 óra 50 perc 45 másodperckor a LIGO-detektorok gyanús, de várva várt rezgést rögzítettek, amelyről ma már nyíltan állítják a kutatók: gravitációs hullámok voltak.
Raffai Péter az ELTE TTK Atomfizikai tanszékének adjunktusa az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, gravitációs hullámot tulajdonképpen tömegek mozgása bocsát ki. Tehát mi is, ha mozgunk ilyen hullámokat bocsátunk ki, csak a mi mozgásunk során ezeknek erőssége olyan pici, amit egyszerűen nem tudunk érzékelni. Ahhoz, hogy a hullámok érzékelhető nagyságúak legyenek, nagyon nagy tömegeknek, nagyon pici helyen, nagyon gyorsan kell mozogniuk – magyarázta.
A gravitációs hullámok felfedezésével, direkt bizonyításával új időszámítás kezdődött a csillagászatban és az asztrofizikában. A szakember szerint a csillagászatnak teljesen új, a gravitációs hullámdetektorokra épülő ága, vagyis a gravitációs hullámcsillagászat született meg.
Eddig bármi, amit a csillagászok mértek és észleltek az univerzumból, elektromágneses kölcsönhatáson alapult. A gravitációs hullámokra érzékeny detektoroknak köszönhetően most már a fekete lyukak is láthatóvá váltak. Frei Zsolt, az ELTE TTK Atomfizikai tanszékének vezetője hozzátette, a mostani felfedezés is egymás felé tekergő és összeolvadó, kettős fekete lyukat észlelt, amely az összeolvadás pillanatában nagyon erős gravitációs hullámzást bocsátott ki.
Szavai szerint a képződmények évmilliókig keringtek egymás körül, ezalatt nagyon kicsi gravitációs hullámokat keltettek. Az utolsó két tized másodpercben, mindössze kétszáz miliszekundumig látták ezt a jelet, amíg megtörtént az összeolvadás, majd a gravitációs hullám meg is szűnt. Ebben a kétszáz miliszekundumban 8 kört tett meg egymás körül a két fekete lyuk, és össze is olvadt – tette hozzá.
Az összeolvadás 1,2 milliárd évvel ezelőtt történt, de hogyan és mivel sikerült ezeket az einsteini relativitáselméletből már ismert, de 2015. szeptember 14-éig sohasem érzékelt gravitációs hullámokat detektálni?
A LIGO olyan obszervatórium, ahol a lézernyalábok a detektorok karjaiban oda vissza 4-4 kilométert tesznek meg. A detektorok szeptember 18-án egy ötéves átszerelési fázis után, fokozott érzékenységgel indultak újra. Raffai Péter kifejtette, a felfedezés szeptember 14-én történt. A detektorok már ugyanolyan érzékenységgel és ugyanolyan állapotban működtek, mint szeptember 18. után, vagyis már be voltak kapcsolva, gyűjtötték az adatokat, de a felfedezést még senki sem várta – magyarázta.
Fekete lyukak összeolvadása.
Az együttműködéshez az ELTE 10 fős csapata is csatlakozott, ők a gravitációs hullámforrások modellezésével, algoritmusok fejlesztésével, és az eredmények kiértékelésével foglalkoznak. A sikerből jelentékeny részt vállaltak.
Frei Zsolt hozzátette nemcsak először láttak jó erős gravitációs hullámot, hanem kvázi kísérletileg igazolták kettős fekete lyukak létezését és összeolvadását, illetve azt is felfedezték, hogy az esemény nagyon nagy energiát bocsátott ki, körülbelül annyit, mint háromezer tipikus szupernóva-robbanás ereje. Ilyen nagy energiájú jelenséget még soha nem figyeltek meg a természetben – fejtette ki.
A kutatók a közeljövőben további detektálásokra számítanak.
