A magyarországi jegyzőkhöz beérkező, évi hatezer birtokvédelmi kérelemnek a jelentős része szerint a szomszéd jogszerűtlenül működteti a magáncélú kamerarendszerét – értesült az Economx.
Meglehet, nem is szándékosan, nem leskelődni akar, csak a kamerák rosszul lettek beállítva.
Egy ingatlant jogszerűen megfigyelni csak a saját telekhatárig, még a saját területen lehet, de a szomszédok tevékenységének a megfigyelése, rögzítése kétségtelenül jogszerűtlen személyes adatkezelésnek minősül – mondta el az Economxnak a birtokvédelmi szakjogász.
Kajó Cecília rámutatott: a tapasztalatok szerint a kert, a grillező hely, a gyerekek homokozója, a medence, a jakuzzi, a kinti szauna használata közbeni megfigyelés a szomszéd részéről a hibás kamera beállításokból adódik, ez lehet szándékos, de akár véletlen is.
Több ezer magáncélú kamerarendszer működhet jogszerűtlenül az országban, a számok ezt tanúsítják.
A technikai fejlődés sem segít ezen. Az ingatlanra telepített klasszikus kamerarendszereken túl most már az okosotthonok részeként, a mozgásérzékelős kaputelefon is felvet bizonyos kérdéseket, hiszen már azelőtt vesz, hogy becsöngetnénk. Ám akár egy okosfűnyíró kamerája is jogszerűtlen személyes adatkezelést valósíthat meg.
Az álkamerák kérdése
Arra is akadnak példa, hogy valaki csak egy kamerának látszó dobozt szerel fel. Ez neki (illetve akár a tágabb környezetének) biztonságérzetet ad, ám a másik szomszéd viszont a megfigyeltség kellemetlen érzéséről panaszkodhat. Az uniós adatvédelmi testület egyébként hosszas állásfoglalásban szögezte le, hogy még az ilyen álkamera is alapvetően megváltoztatja az ember mindennapi viselkedését, így a felszerelésnek érzékelhető negatív hatásai lehetnek.
Voltak már ilyen jellegű szomszédjogi perek Magyarországon, érdekes, hogy általában a bírósági döntések többsége a biztonságérzetet előbbre tartja, és az álkamera maradhat.
Ez a teendő a rosszul beállított kameránál
Ha gondok merülnek fel, a kamerák fizikai beállítását meg kell változtatni, vagy pedig a rendszerben kell láthatatlanná tenni, szakzsargonban „kimaszkolni”) a kérdéses területrészeket.
Ugyanez az eljárás, ha például elvileg egy kerítésre irányították a kamerát, csak a közterület egy részét is felveszi.
De még itt is lehetnek tévedések, úgy tűnik, hogy a kamera olyan területeket is vesz, amelyeket nem szabadna, ugyanakkor a valós idejű képernyőfelvételeken, vagy a később már rögzített felvételeken látszik, hogy „ki van feketézve” a nem vehető rész.
Sokszor a hozzáértő sem tudja
Ránézésre sokszor egy hozzáértő sem tudjaeldönteni, hogy mi van felszerelve egy ingatlanra, nemhogy egy laikus kérelmező. Reálisan nem elvárható senkitől sem, hogy a jegyzői kérelembe pontos helyzetmeghatározástadjon – hangsúlyozta a szakértő.
Miként az sem, hogy tudja, mióta, milyen eszközökkel, milyen fókuszban,sávban figyelik meg, és a felvételeket rögzítik-e, vagy továbbítják-e.
Ehhez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságközigazgatási eljárása szükséges, nem a jegyző polgári jogi, birtokvédelmi eljárása, ahol kétfél jogvitájában kell igazságot tennie, de ahol a megfigyelt fél érvényesen nem fog tudni bizonyítanisemmit sem.
A rendszer műszaki paramétereinek, beállításainak megfelelő jogiértékelését és elemzését szakszerűen és jogszerűen a NAIH tudja elvégezni,helyszíni szemle keretében, ez ugyanis nem birtokvédelmi kérdés. A NAIH eljárásához ráadásul elegendő a jogsértés gyanúja, míg egy jegyzői birtokvédelmi eljáráshoz a vonatkozó jogszabály előírásamiatt konkrét bizonyítékokat kellene csatolni a kérelemhez – húzta alá végezetül a szakjogász.
Gond van a fedélzeti kamerákkal is
Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely tiltaná a fedélzeti kamera használatát, de jogszerű használatukhoz számos törvényt, jogi szabályozást figyelembe kell venni, például az Infotörvény, az adatvédelmi törvény, a GDPR rendelkezéseit. Legjobban az nehezíti a helyzetet, hogy nincs egységes, átfogó jogi szabályozás.
A LeasePlan szakértői az Economx számára korábban kiemelték: Európa országaiban sem egységesek a fedélzeti kamera használatára vonatkozó szabályok. Ausztriában például nem lehet használni, Németország bizonyos szabályokhoz köti a használatukat. A legokosabb dolog ezért, ha utazás előtt mindenki tájékozódik az egyes országokban érvényben lévő szabályokról.
A fedélzeti kamera használata általában nem tekinthető háztartási célú adatkezelésnek, tehát a GDPR szabályait alkalmazni kell az adatkezelés során.
- Az adatkezelőnek jól láthatóan jeleznie kell, hogy kamerás megfigyelés történik (például matrica kiragasztása az autóra);
- az adatkezelésre vonatkozó legfontosabb információkról (például megfigyelés célja, jogalapja, felvétel megőrzésének ideje) tájékoztatót kell készítenie, melyet szükség esetén a felvételen szereplő személy rendelkezésére kell bocsátani (a tájékoztatás szóban is megadható, de utóbb ezt már nehéz bizonyítani);
- a felvételek megőrzési idejének igazodnia kell az adatkezelési célhoz, a felvételeket rendszeresen törölni kell (baleset kapcsán indult eljárásban a felvétel megtartható, amíg az eljárás miatt szükséges);
- ha a felvételen szereplő személy kéri, akkor másolatot kell számára biztosítani a felvételről.
