forrás: MTI
Az Európai Bizottság nem talált érdemi hibát a magyar intézményrendszerben a legfontosabb pontokat illetően, csupán néhány „technikai”, főleg a jogalkalmazást érintő kérdéssel kapcsolatban emelt kifogást abban a levélben, amelyet csütörtökön küldött Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI tudósítójának Újvidéken, ahol a magyar kormány igazságügyi politikájáról tartott előadást.
A politikus elmondta, hogy Budapest először októberben kapott levelet az EB-től, amely a menekültügyre vonatkozó jogszabálycsomag minden pontját érintette. A magyar fél 40 oldalas választ adott, amelyre csütörtökön érkezett meg a viszontválasz. Trócsányi László megfogalmazása szerint az EB kérdései néhány „díszítőelemmel” kapcsolatosak, érdemi kérdések nem merültek fel, főleg a jogalkalmazásokkal kapcsolatos témák szerepelnek benne.
Ide tartozik például a tolmácsolás-fordítás kérdése – részletezte az igazságügyi miniszter. Az EB szerint aggályos, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben az eljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló uniós irányelv rendelkezéseit, amelyek biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak megkapják minden szükséges dokumentum írásbeli fordítását.
„Látni kell azonban azt, hogy amikor az érintetteknek tolmács segítségével felolvassák a határozatot a bíróságon, és megkérdezik, hogy megvárják-e annak a fordítását, akkor azt mondják: nem tartanak rá igényt” – magyarázta.
Trócsányi László szerint Görögország vagy Horvátország sokkal súlyosabb kifogásokat kapott az Európai Bizottságtól, például azt, hogy nem tartották be a dublini egyezményt. „Magyarország betartotta a dublini szerződést, és betartotta a schengeni határőrizetre vonatkozó kódexet is” – mondta, majd úgy folytatta: „az EB levelében írtakat nagyon könnyen lehet kezelni, Magyarország nyugodt lehet, a magyar kormány nyugodt lehet, mert nincs olyan támadás, amely komoly problémát jelenthet a magyar kormány számára”.
A miniszter beszélt a Magyarország által a kötelező betelepítési kvótákról szóló határozat ellen benyújtott keresetről, amely szerinte olyan színvonalas jogi munka, amelyet az Európai Bíróság nem hagyhat figyelmen kívül. Mint mondta: valós, komoly érvekről van szó, ezért komoly, precedensteremtő ítéletet kell meghoznia a bíróságnak. Az ítélethozatalkor a bíróságnak azt is látnia kell – tette hozzá Trócsányi László -, hogy a kötelező kvótákról szóló határozat a gyakorlatban nem működik.
