Amerikai szakértők szerint a zátony történetének legsúlyosabb fehéredésén esett át.
2015-2020 között a Nagy-korallzátonyon három tömeges fehéredés észlelhető volt – írja a CNN. A szakértők úgy vélik, hogy ennek hátterében az óceánvíz melegedése áll. C. Mark Eakin, a Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársa szerint amennyiben nem sikerül korlátozni a klímaváltozást, még súlyosabb helyzet alakulhat ki.
A korallok egysejtű algákkal élnek szimbiózisban. A mikroorganizmusok védelmet kapnak a virágállatoktól, cserébe táplálékot biztosítanak. Az algák rendkívül érzékenyek a környezet alakulására, például a hőmérséklet vagy a savasság növekedésére. Amikor környezeti változás áll be, a mikroorganizmusok kilökődnek, a korallok pedig kifehérednek. Bár a rövidebb fehéredést a virágállatok átvészelhetik, hosszabb távon bele is pusztulhatnak.
Az adatok alapján a 2016-2017-es esemény során a korallok egy része elpusztult, a fehéredés azonban csak kisebb régiókra koncentrálódott. A legutóbbi, 2020 februárjától márciusig tartó esemény nem volt ilyen pusztító, viszont jóval nagyobb területet érintett. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ennél súlyosabb fehéredést még nem tapasztalt a térség.
A Nagy-korallzátony nemcsak biodiverzitásától értékes: Ausztrália gazdasága, illetve viharvédelme miatt is fontos. A zátony eltűnése beláthatatlan következményekkel járhat.
