Hatalmas áradásokat és fennakadásokat okozott Budapesten a múlt heti felhőszakadás. A dugóban álló autók sok helyen szabályosan úsztak a vízen.
De miért okozott ekkora problémát a „villámárvíz”?
Karácsony Gergely főpolgármester zöldprogramja tragédia: a méhlegelőit kerülik a méhek, a vízelvezetői nem vezetik el a vizet, az árnyék nélküli, aszfalttal borított tűzforró pesti plázs pedig üresen tátong…
Arról, hogy esik az eső, senki sem tehet, ezért hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az utcán hömpölygő vízről sem tehet senki. De ez nem így van, sok tényező befolyásolja azt, hogy áll-e a víz az utakon – például az, mennyi fa van a környéken.
Egy platánfa 30–40 liter vizet szív fel naponta
A csatornák, megfelelően karbantartott vízelvezető rendszerek mellett a fáknak, növényeknek is nagy szerepük van abban, mennyi a víz a városban. A fák, cserjék rengeteg nedvességet szívnak magukba. Ahol kevesebb a fa és a zöldnövényzet, ott több víz kerül a csatornákba.
Az Illatos úti aluljáróban „hasig” ért a víz a busznak is (Fotó: Ripost)
„A fák életben maradásához vízre van szükség, egy platánfa 30–40 litert használ fel naponta” – mondta a ripost7-nek Forró Tibor kertész. Hozzátette: ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy szivacs: a nap során fokozatosan szívja fel a fa a neki szükséges vizet.
A fák is segítik a vízelvezetést
Ha jön egy nagy eső és egy „villámárvíz”, természetesen nem arra kell gondolni, hogy az egészet hirtelen fel tudnák szívni a fák. De az, hogy mennyire telített a csatornarendszer, függ a fák előző heti „teljesítményétől” is: az előző napok esői miatt már teli voltak a csatornák, amiket elöntött a múlt hétfői hirtelen jött felhőszakadás.
Tengerré változott a Dózsa György út–Vágány utca sarok
Múlt hétfőn Budapesten 30–40 mm csapadék esett, ez 30 liter víz négyzetméterenként. Ennyit nem bír el a csatornarendszer, főleg, hogy az előző napokban is esett. Egy közepes fa tehát egy négyzetméter vízelvezetést oldana meg. 3–4 fa kivágása is számít, de ahonnan 10 vagy 20 fát vágtak ki, ott nagy különbség is lehet a vízelvezetésben. „Sok minden befolyásolhatja, mennyi csapadék áll meg az esőzések után, a csatornarendszer kapacitása és az előző napok időjárása is, de kétségtelen, hogy a fáknak is szerepük van abban, hogy elszívják a vizet. Ha egy területről több nagy fát kivágnak, annak hatása lesz ilyen téren is” – magyarázza a szakember.
A városokban is érzékelhető a különbség. A felhőszakadások és villámárvizek annyi csapadékkal járnak, hogy azt már nem képes elnyelni egy egyszerű szennyvízcsatorna, főleg, ha kivágják a csatornákat tehermentesítő nagy fákat is.
Tarlós fakivágási tilalmat hirdetett, de Karácsonyék nem tartják fenn
Tarlós István 2019 augusztusában fakivágási moratóriumot hirdetett, amit több kerület is követett, de a főváros jelenlegi vezetése ezt nem tartja fenn, helyette „favédelmi munkacsoportot” állított fel.
Ennek ellenére sajnos rengeteg fát kivágtak, és csemeték ültetésével akarják pótolni a hiányt „10 ezer új fát Budapestre” kampányszöveggel. A „zöld” főpolgármester arra az apróságra nem gondolt, hogy sok év, amíg az általa ültetett fák elnyelnek annyi vizet, mint a kivágott platánunk.
Karácsony Gergely
Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet
„Egy 50–60 éves fát nem lehet azonnal pótolni, egy csemetének kevesebb a vízigénye, így értelemszerűen kevesebb vizet szív fel” – mondta Forró. A szakember szerint éppen ezért érdemesebb gyorsan növő fákat telepíteni, de a gyorsan növők esetében is 5–10 évről beszélhetünk.
Ott volt nagyobb víz, ahol fákat vágtak ki
A ripos7 összehasonlította azokat a fővárosi helyszíneket, ahol problémát okozott az eső azokkal, ahol az utóbbi időben fákat vágtak ki. Nem meglepő módon ahol több gond volt, ott voltak fakivágások is!
Blaha Lujza tér környéke
Állt a víz a legutóbbi viharkor, a 4-es és 6-os villamos nem tudott közlekedni, a Jászai Mari tér irányába pótlóbusz járt.
Rókus kórház kertje
A Blaha felőli oldalon 7 fát vágott ki a Főkert a környékbeliek tiltakozása ellenére. A Főkert az irtást károkozás veszélyével, illetve kiszáradással indokolta, de volt olyan kivágott fa is, amelynek azért kellett pusztulnia, mert a gyökere felnyomta a burkolatot, vagy a kerítést veszélyeztette.
Podmaniczky utca Teréz körúti része
3 nagy fát vágtak ki 2020 decemberében, de előzőleg augusztusban is vágtak ki 3 balesetveszélyesnek ítélt fát, egy hársat és két platánt. Most a Podmaniczky-felüljáró körüli rész annyira megtelt vízzel, hogy a forgalmat is el kellett terelni múlt héten.
Margit körút
Rengeteg fát letaroltak 2020 májusában. A kerületi polgármester, Őrsi Gergely engedélyezte, és megpróbálta a kormányhivatalra fogni, de a kormányhivatal kiakadt, mert ők nem adtak engedélyt. A Fidesz felszólította a kerület vezetését, hogy pótolják a fákat.
VIII. kerület
2020 májusában Pikó András sok fát kivágatott, annak ellenére, hogy a lakók tiltakoztak.
VII. kerület, Kazinczy utca
2020 augusztusában Niedermüller Péter a Kazinczy utcában vágatott ki fákat, a „Zöldebb Erzsébetváros” ígérethalmaz ellenére. A hetedik kerületnek ezen a részén is állt a víz esőzéskor.
Margit körút
Terézváros a Benczúr utcában vágatott ki fákat 2020 nyarán. A lakók petíciót indítottak. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint mind a 28 kivágott fa veszélyes volt.
Bástya utca 1–11. között
24 fát vágtak ki, az V. kerület engedélyezte.
Durva betonplacc a „homokos tengerpart” helyett
A kutya nem sétálgat azon az aszfaltplázson, amit Karácsony Gergelyék hoztak létre a pesti rakparton. A „zöldpolitikus” főpolgármester egyik választási kulcsígérete volt, hogy élhetőbbé teszi a Duna-partot, több lesz a korzó és a sétány, fákkal, kiülős helyekkel. Ennek az egyébként nagyon szép gondolatnak az egyik eleme lett volna a homokos tengerpartot idéző rakpart, a Duna-plázs, amit 10 millió forintért alakítottak ki.
Fotó: Ripost
„Újraéled a pesti plázs”, „Két hónapig lehet majd lazulni a rakparton” – ilyen jelszavakat harsogtak a nyár elején, majd lezárták a Lánchíd és a Margit híd közötti részt és azt ígérték, az Országháztól a Margit hídig a rakparton nyári hangulatot teremtenek majd.
Egy hétköznapi nap délutánján néztünk le a plázsra, de egyetlen lelket sem találtunk a durva betonplaccon. Ami nem csoda: ontja a hőséget az aszfalt, árnyék nincs, sem ivókutakat, sem zuhanyozókat nem láttunk. Egyetlen vendéglátóhely, hűsítőt kínáló pult nincs a 70 ezer négyzetméteren, és csak néhány növény árválkodik kaspóban a fal mellett. Cserébe viszont, mivel ezt a rakpartszakaszt lezárták, a budai oldalon torlódik a forgalom.
Tipikus Karácsony Gergely-féle „zöldpolitika”: semmi nem történik, csak a betonplaccot átkeresztelik „plázzsá”, viszont helyette hatalmas a bűzzel, füsttel járó közlekedési dugó…
A legendás biciklisávok: dugó az egész városban
A biciklisforgalmat fejleszteni kell Budapesten – ebben mindenki egyetért. Ám Karácsony zöldprogramja szerint ez két dolgot jelent: üldözzük minden erővel az autósokat, és veszünk pár vödör sárga festéket, majd mindenhova felfestünk egy csíkot – nesztek, biciklisáv!
A nagykörúti „ideiglenes” biciklisávok miatt hónapok óta óriási a dugó a városban, fél órával nőtt meg a menetidő. A felfestés ráadásul összevissza megy, hol elzár egy sávot az autósok elől, hol felmegy a járdára. A gyalogútra felvezetett biciklisávok szinte mindig zebránál kezdődnek vagy végződnek, és ezt sok biciklis kihasználja arra, hogy leszállás nélkül áthajtson a zebrán.
Fotó: Ripost
Így a biciklis projekt végeredménye nem a zöldebb Budapest, hanem megint a nagyobb dugó, és a Karácsony-káosz: a szervezetlenség miatt kényszerűen egymást veszélyeztető autósok, biciklisták és gyalogosok…
Méhlegelőből gaztenger, anyázó allergiások és kutyások
Egy másik tipikus Karácsony-projekt a „méhlegelők” ügye. A főváros spórol a Főkert költségvetésén, 344 millióról 180 millió forintra vágták meg a pénzüket, ezért kitaláltak egy hangzatos projektet, a „kísérleti alternatív gyepgazdálkodást”, és elnevezték a területeket méhlegelőnek.
Ez egyébként nem rossz ötlet, ha jó helyen van és gondozzák: lapunknak egy igazi méhlegelőket fenntartó méhész el is mondta, hogy jól működhet a projekt, ha megfelelő területeken elég időt és energiát szánnak rá, jó magkeverékeket vetnek, majd folyamatosan gondozzák.
De mit csinált ehelyett a főváros, mire volt képes Karácsony zöldprogramja? Kitett pár táblát, majd egyszerűen nem gondozták a területet. Sokfelé ráadásul benzinfüstös, talpalatnyi helyeken, ahol biztos nem jár méh.
Méhlegelő, Budapest, 11. kerület, Dombóvári út–Budafoki út (Fotó: Máté Krisztián/Ripost)
Az eredmény? Elburjánzó gaztenger szerte a városban. Van, ahol toklászmező lett belőle, mint a budai vár alatt, ezért anyáznak a kutyások és kisgyerekesek, mert az elszáradó toklász nagyon veszélyes. Máshol, mint a Flóriánnál, elszáradt az óriási gazmező, ami nemcsak igénytelenül néz ki, de a hőségben tűzveszélyes is.
Nagyon gáz, mint Karácsony zöldprogramja (Fotó: Ripost)
A XI. kerületi Bocskai úti méhlegelőt ünnepélyesen átadták, bemutatták a sajtónak, megfotózták, majd pár nap múlva lekaszálták és felszámolták… mi maradt? A csikkek és a szemét.
A Boráros tér környékén gondozatlan gazdzsungel nőtte be magát a tájékoztató táblát is, ami mutatja, hogy parkgondozás helyett itt azért nem csinálnak semmit, mert „kísérleti gyepgazdálkodás” folyik…
Ledózerolt virágágyás a Lánchídnál
Az is szimbóluma Karácsony Gergely zöldpolitikájának, hogy betondzsungellé változott a gyönyörű, szimbolikus virágágyás, ami évtizedek óta díszítette a Clark Ádám teret, Magyarország egyik legfontosabb pontját Széchenyi Lánchídjával és a nullás kilométerkővel…
Eltűnt a körforgalom virágágyása: Karácsony zöldprogramja (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)
A főváros ékkövének tartott Clark Ádám téri virágágyás túlélte a kommunizmust, a szovjet tankokat, Rákosit és Kádárt, de a baloldali „zöld” városvezetés eltüntette…
Most a helyén egy beton körforgalom van, természetesen az elmaradhatatlan biciklisávval az autósok között.
Így most úgy néz ki a Lánchíd budai oldala, ahogy Karácsony Gergely idején minden a városban: zöld helyett beton, szűk helyre összenyomva az egymást kerülgető autósok és biciklisek, életveszély és dugó, benzinfüst… Ezt tudja Karácsony zöldprogramja.
