Törtfalú piramis
Sznofru dahsúri déli piramisa különleges, egyedi formája miatt a tört falú piramis vagy kettős lejtésű piramis nevet viseli. A környékbeli arabok ezt is álpiramis néven nevezik, mint a mejdúmi piramist, a szakirodalomban angolul Bent Pyramidnak, a franciák pyramide rhomboidale-nak, a németek pedig Knickpyramide-nek.
Ez a piramis a dahsúri piramismező időben első építménye, ahol Sznofru egy másik piramisa (vörös piramis), a Középbirodalom két piramisa (II. és III. Amenemhat), valamint két másik XII. dinasztia korabeli piramis áll. A királysírokhoz nemesi masztaba-temető csatlakozik. Tágabb környezetében az el-List melletti és a dél-szakkarai piramismező található, mindkét helyszínen középbirodalmi piramisokkal.
A tört falú piramist sosem használták temetkezésre, kultuszhelyként viszont később is funkcionált. Rainer Stadelmann szerint ez arra mutat, hogy a Dzsószer és Szehemhet-piramisnál még meglévő Déli sírt helyettesítette. Pontosan délre helyezkedik el ugyanis a Sznofru valódi sírjától, a Vörös-piramistól.
Az építtető Sznofru volt, a IV. dinasztia első uralkodója. Adatok vannak arra vonatkozóan, hogy székhelyét Dzsed Sznofruból a 15. uralkodási évében tette át a mai Dahsúr mellé, ezért feltehető, hogy ezt a piramist csak akkor kezdték építeni. Egy egykorú palatöredék felirata szerint az építményt három év alatt építették fel. Sznofru kora jóval ismertebb, gazdagabb tárgyi és feliratos emlékekben, mint a megelőző III. dinasztia időszaka Dzsószer utáni periódusa.
Sznofru személyét – a hagyományon kívül – azért lehet e piramishoz kötni, mert a piramisban két, vörös tintával írt feljegyzés tartalmazza a nevét, ezenkívül a mejdúmi piramis halotti kápolnájához hasonló módon itt is két sztélé került felállításra, amelyből az egyik a kairói Egyiptomi Múzeumban ma is megtekinthető. Ezen Sznofru összes neve és címe egyetlen szerehben került ábrázolásra, ezek közül a s.nfr.r.w jelcsoport külön kártusban.
A piramis egyedülálló konstrukciójú. Falai meredeken emelkednek, majd 45 méteres magasságban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak. Az eredeti emelkedési szöggel a piramis magassága 125 méter lett volna, így azonban kereken 100 méteres. E konstrukció okait az egyiptológusok csak találgatják. A szóba jöhető elképzelések:
* A piramison ma több repedés figyelhető meg. Elképzelhető, hogy a repedések már az építéskor megjelentek, és e statikai bizonytalanságtól megijedve módosították az emelkedés szögét. Mark Lehner III. Amenemhat nem messze álló piramisával összehasonlítva szintén erre a feltevésre jutott, hozzátéve, hogy a középbirodalmi uralkodónak is két piramist kellett építeni a statikai problémák miatt.
* Más vélemények szerint a repedések később, talán egy földrengés alkalmával jelentek meg, a tervmódosítás oka a sietős befejezés volt.
Mindkét álláspont hagy maga után megválaszolatlan kérdéseket, így az elsőnél kérdés, hogy egyáltalán miért fejezték be, a másodiknál viszont nem érthető, hogy miért kellett sietni. Sem a költségtakarékosság, sem Sznofru korai halála nem jöhet szóba, hiszen Sznofru később még felépíttette az északi vörös piramist, sőt befejezte a mejdúmi piramist. Ezenkívül a megtakarított munkamennyiség is viszonylag kicsiny a piramis teljes tömegét tekintve.
Kompromisszumos megoldásként felvetik, hogy a mejdúmi piramis befejezése megelőzte a tört falú piramis felépítését, és nem sokkal ezután már le is dőltek a meredek burkolórétegek. Az ásatások azonban eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy a mejdúmi piramis katasztrofális gyorsasággal omlott volna le.
Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Tört falú piramis
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
